AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Soltész Zoltánné: A 16. századi külföldi nyomtatványok meghatározásának és a könyvritkaságok felismerésének összefüggéseiről

havánál a fáklya a tűz védőszentjeként tisztelt Ágota (febr. 5.), a kettős virág Szent Dorottya (febr. 6.), a fogó Szent Apollónia (febr. 9.) ünnepét jelzi. Március első képe a farsang végére (márc. 5.), a következő a húsvéti böjt kezdetére, hamvazó szerdára (márc. 6.), a törött tégelyben látható püspökbot Benedek napjára (márc. 21.) utal. E hónap utolsó képe az állatok védőszentjének, Eustasiusnak jelképe. Május havánál a szőlőfürt Orbán napját (máj. 25.), júniusban a feltekert hajókötél Erasmusnak, a hajósok védőszentjének ünnepét (jún. 3.), az üstben ábrázolt gyermek Szent Vitus legendáját (jún. 15.) idézi emlékezetbe. Július havánál a halat tartó püspök Augsburg védőszentjének, Ulriknak a jelképe, aki a legenda szerint a magyarok támadása ellen védte meg a várost (júl. 4.).

8 A csonka augusztus havának utolsó képe Keresztelő János lefejezésének ünnepére utal (aug. 29.). Szeptember havánál a dézsa a magyarokat térítő Szent Gellért csanádi püspök jelképe (szept. 24.), az angyal Szent Mihály (szept. 29.), az oroszlán pedig a bibliafordító Szent Jeromos (szept. 30.) szimbóluma. Október havának ismertebb képecskéi közül érdekesebb a gerendát hordó medve (okt. 16.), amely az ír származású Szent Gallusnak, a Sankt-Gallen-i kolostor alapítójának legendájára, ill. névünnepére utal. Csakis a népi hagyományok alapján értelmezhető Márton napjának (nov. 11.) jelképe, a felfüggesztett tisztított liba. Ezen a napon ugyanis a falusi nép vidám mulatozással s közben a „Martinsgans" elfogyasztásával ünnepelte a mezei munkák befejezését. A Mikulás-napi ajándékozásra hívja fel a figyelmet a könyvön nyugvó három arany gömb (dec. 6.), amellyel a legenda szerint Szent Miklós titokban megajándékozta a szegény nemes három leányát. A ma is használt szólásmód, a „hitetlen Tamás" ikonográfiái jelképe Tamás napjánál (dec. 21.) a sebbe nyúló ujj, amelyre vonatkozóan a biblia szövegét a regensburgi kalendárium használói ugyancsak jól ismerték. A regensburgi kalendáriumban a magyar szentek szimbólumai természetesen nem szerepelnek. Számos jelképe azonban olyan hagyományokra, népszokásokra utal, amely a magyar nép körében is elterjedt. Magyar könyvgyűjteményben 16. századi hasonló parasztkalendáriumról nincs tudomásunk. E látszólag szerény nyomtatvány nemzetközi szintű értékeléséhez azonban azt is meg kell említeni, hogy a regensburgi Hans KHOL nyomdász kiadványait leíró kiváló bibliográfia sem ismeri ezt a kalendáriumot.

9 A külföldön is rendkívül ritka parasztkalendáriumoknak ez a kiadása tehát jelenlegi ismereteink szerint unikum. Végül szólni kell még a kalendárium szövegének helyes értelmezéséről, illetve a címleírási problémákról. A „Diser Kalender ist auff alle Bistumb gerecht M.D. XXXXVIII. Jar" ugyanis nem azt jelenti, hogy a kalendárium az 1548. évre készült. Ez évben ugyanis húsvét április 1-én volt, holott kalendáriumunkban húsvét egyértelműen április 21-én van. A kalendárium tehát 1549-re szól,

10 a címben megadott évszám pedig az összeállítás, kinyomtatás dátumát jelzi. S minthogy ez az egyleveles nyomtatvány nem egyszerű, szöveges kalendárium, helyes a címleírásban is utalni arra, hogy a ma már rendkívül ritka parasztkalendáriumok (Bauernkalender, Mandlkalender) típusához tartozik. 8. KÜNSTLE, Karl: Ikonographie der christlichen Kunst. Freiburg im B reisgau 1926-1928. II. 564. 1. 9. SCHOTTENXOHER L m. 10. KNATJZ, Nándor: Kortan. Bp., 1876. 486-487. 1. 31. naptár. 64