AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

I. Az OSZK 1973-ban - Papp István: A Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkája 1973-ban

mára munkaértekezletet tartottunk. A világ szépirodalmi és irodalomtudományi dokumentumtermésének kooperációs formában történő gyűjtésének előkészítésére feltérképeztük a nemzeti irodalmakat, elemeztük a jelenlegi gyűjtési gyakorlatot, s hozzákezdtünk javaslataink kidolgozásához. A kötelespéldányok szétosztásának a gyűjtőköri kooperációhoz és a regionális ellátáshoz igazított új rendjére vonatkozó javaslatot az Országos Széchényi Könyvtárral együtt terjesztettük fel a Művelődésügyi Minisztériumba. Több megközelítésben is foglalkoztunk a közművelődési könyvtárak állománygyarapításával. Megvizsgáltuk az Űj Könyvek hatásának érvényesülését a különféle típusú könyvtárak szerzeményező munkájára; egy korábbi kiadványunk metodikáját továbbfejlesztve elemeztük az 1968—72-es időszakban a könyvtári beszerzések és állományok alakulását; árkalkulációkat végeztünk az egyes dokumentumkategóriák és -típusok beszerzéséhez szükséges összegek nagyságrendjére. Az elsőkötetes költők kritikai fogadtatásának az Űj Könyvekben közölt ismertetésekkel való egybevetéséhez egyelőre az anyagot gyűjtöttük össze. Kétnapos konferenciát szerveztünk, amelyen a közművelődési könyvtárak munkatársai vitatták meg az új címleírási szabvány tervezetét. Megkezdtük az új betűrendezési szabvány előkészítését; elemző tanulmányok készültek az OSZK betűrendes katalógusában, központi katalógusában és a retrospektív nemzeti bibliográfiában követett betűrendezési gyakorlatról. Nyomdába adtuk a betűrendes katalógus szerkesztésével foglalkozó útmutatónkat a közművelődési könyvtárak számára. Az általános könyvtárak és a társadalomtudományi szakkönyvtárak igényeire tekintve egyéves osztályozási továbbképző tanfolyamot készítettünk elő, amely 1974-ben fog indulni. Júniusban fejeződött be a közművelődési könyvtárak zenei részlegeiben dolgozó könyvtárosok másfél éves továbbképző tanfolyama. Zeneelméleti, zenetörténeti és zenei könyvtárosi ismeretekből 27 hallgató vizsgázott. A helyismereti kutatóknak szánt kézikönyv nehezen készül. A helytörténet módszertanával foglalkozó első rész kézirata rövidesen rendelkezésünkre áll. A múzeumi adattár elkészült; 1974-ben — kiegészítve a levéltári és könyvtári adatokkal — nyomdába kerülhet. A bibliográfiai kalauz elkészítésére a debreceni Tanítóképző Intézettel kötöttünk több évre szóló együttműködési megállapodást. A gyakorlat azt mutatja, hogy a helyismereti tevékenységet nem lehet kizárólag a megyei könyvtárakra koncentrálni; ezért megbízást adtunk a középfokú települések könyvtárainak helyismereti munkájával foglalkozó útmutató kidolgozására. A könyvtári munkaszervezés témakörében sajtó alá rendeztünk egy kiadványt, amely a tudományos könyvtárakban vizsgálja a jelen helyzetet. A Művelődésügyi Minisztérium megbízására elkészítettük a könyvtári munkakörök leírását, s javaslatot dolgoztunk ki a szabványosítás aktuális feladatairól. A könyvtári munkafolyamatok gépesítésére irányuló munkálatok keretében megkezdtük az állománygyarapítás gépesítését. Három könyvtárban megtörtént e munkafolyamat elemzése; 1974-ben megkíséreljük a rendszerterv kidolgozását. A nyugat-európai országokban és az USA-ban tett tanulmányút alapján tanulmányt készítettünk ezen országok gépesítési helyzetéről, törekvéseiről. A kölcsönzési munkák gépesítése terén még mindig a tájékozódás fázisánál tartunk. Részt vettünk a Szakmai Információs Tárcaközi Bizottság Tájékoztatásgépesítési Szakbizottságának Mikroképtechnikai Albizottságában; az oktatási 48