AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Ecsedy Judit: Forrásvizsgálat és szakirodalmi ellátottság

1970 közt kivonatolt cikk fele az 50 legproduktívabb lapban fordult elő.

13 A jelen vizsgálódásnál az összes cikk 50%-a a 101 legproduktívabb címben fordult elő, ami nagyobb szóródásra mutat. Ugyanakkor az első 100 folyóiratra 49,8% esik az összes hivatkozásokból, míg a fennmaradó 586 folyóiratcímre mindössze 976 hivatkozás jut, ami azt mutatja, hogy a folyóiratcímek túlnyomó részére csak egy esetben hivatkoztak. A rendelkezésre álló anyagot abból a szempontból is meg kellett vizsgálni, hogy vajon kimutatható-e bizonyos változás, eltolódás az egyes időszakokban a prominensnek nevezhető folyóiratok körében, illetve, hogy minden időszakra vonatkozóan azonos maradna-e a rangsor a 3. táblában kimutatottal. Míg a 3. tábla egyértelműen a finnugrisztikai folyóiratok elsőbbségéről tanúskodott, az alábbi, 4. tábla az idézett folyóiratok sorrendjében bizonyos eltolódásra utal: Az 1940-1964, 1915-1939, 1890-1914 közti 20-20 éves időszakokra vonatkozóan — amint az a hivatkozások sűrűsége alapján megállapítható — a kutatók más-más folyóiratokat konzultáltak elsődlegesen. A legkorábbi (1890— 1914) időszakkal foglalkozó kutatók hivatkozásai alapján a Suomalais Ugrüaisen Seuran Aikakaushirja, a Finnisch-Ugrische Forschungen és a Rheinisches Museum c. folyóirat nevezhető prominensnek; az 1915—1939 közti időszakban a fontossági sorrend némileg módosult: a Suomalais Ugrüaisen Seuran Aikakauskirja, az Ungarische Jahrbücher és a Finnisch-U grische Forschungen foglalja el a három első helyet. Az 1940—1964 közötti időszakra vonatkozóan a sorrend a két előbbitől eltérően alakult: az első három helyen a Voproszü Literaturü, Voproszü Jazükoznanija és az Izvesztija Akademii Nauk, Otdelenija Literaturü i Jazükoznaniji áll, míg a finnugrisztikai folyóiratok a negyedik és ötödik helyre kerültek. Származási hely és nyelv szerinti megoszlás A hivatkozások származási ország szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a vizsgált időszakban a magyar szaklapokban a Szovjetunió 215 hivatkozással (11,2%) vezet, második helyen az Egyesült Államok, majd Csehszlovákia áll. A hivatkozott cikkek nyelv szerinti megoszlása a német nyelv elsőbbségét mutatja, második helyen az angol, harmadik helyen a francia nyelv áll. A szomszéd népek nyelvei közül az orosz és a cseh, ill. szlovák nyelv vezet. Az 5. és 6. tábla között mutatkozó sorrendbeli eltérések abból adódnak, hogy az angol, német és francia nyelven publikáló folyóiratok nemcsak a kifejezetten angol, német vagy francia nyelvterületen jelennek meg, hanem számos más ország között szóródnak. Ugyanakkor az orosz nyelvű cikkek túlnyomó részét a Szovjetunióban publikálták, és viszont: a Szovjetunióban az orosz nyelvű folyóiratok dominálnak. Ha egy közös grafikonon ábrázoljuk a négy világnyelv (német, angol, francia, orosz) használatának alakulását az idők folyamán, érdekes képet kapunk (7. tábla). Amint azt már a 6. tábla is érzékeltette, nálunk még most is a német a leginkább ismert idegen nyelv, múltbeli elsőbbsége pedig a másik háromhoz viszonyítva különösen jól megfigyelhető. A grafikon egyúttal az 1945 előtti orosz nyelvű szakirodalom csekély ismeretéről is tanúskodik. Az ötvenes évektől kezdve egé13. LAWANT, S. M.: Periodical literature of tropical and subtropical agriculture. =• UNESCO Bull, for Libraries. 26. 1972. No. 2. 88-93. p. 336