AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején

Ez a gondolat áll a politikai cikkek gyújtópontjában. A lap vezércikkeinek nagy részét a szerkesztő, TAMÁS Aladár írta. Témái: az egységfront, a mozgalom, a magyar tragédia — majd az 1945-ös számokban: az új helyzet, a változó Magyarország. Több vezércikket írt ÁDÁM György KIRÁLY Endre álnéven, mint például az 1942 októberében közölt A szabad magyar mozgalom új perspektívái, más publicisztikai írásainál a KOVÁCS Zoltán álnevet használta. Központi helyet foglalnak el a lapban KÁROLYI Mihály cikkei és felhívásai. Sok figyelemre méltó aktuális politikai cikk közül e helyt csak néhányat áll módunkban említeni. Idetartozik RÉVAI József találó portréja ECKHARDT Tiborról (VÖRÖS Sándor álnéven írta), VÁMBÉRY Rusztem A magyar Badoglio (átvétel a Harc 1943. augusztus 14-i számából), továbbá VARGA Jenő, VARRÓ István, SZÉKELY Béla egy-egy írása. A Szabad Magyarság Dokumentum-rovata harminc év múltán is élő (1. a tanulmány végén közzétett dokumentumokat). A korszak történetének kutatói — úgy vélem — haszonnal forgathatnák e majd három évtizeddel ezelőtti, kevéssé ismert folyóiratot. Érdekes véleményeket találunk a Polémia rovatban magyar problémákról, kortársi beszámolókat nemzetközi kérdésekről (Leo KATZ: A ghetto felkelése. Varsó zsidó harcosainak ajánlja; Mexicoi mozaikok; Rosenberg „filozófiája", Pierre van PAASSEN AZ Új Rend Hollandiába érkezik, J. NIEDRE Lettországban történt). Több eredeti cikket közölt a lap világhírű írók tollából. Ilyen például Egon Erwin KISCH Az én magyar nevem és Élményeim Horthyval; Hja EHRENBURG Európa sorsa, Jogos gyűlölet, A jövendő nemzedékek sorsa, Uj Rend Ukrajnában; Ludwig RENN Csata Khárkovtól nyugatra; Alekszej TOLSZTOJ A barna mákonyi Ide kapcsolódnak a külföldi írók szépirodalmi jellegű publikációi is, hisz témájuk mindig a háború, a fasizmus, a partizánmozgalom ('SOLOHOV: A gyűlölet tudománya; A szabadságért harcoltak; Wolfgang LANGHOEE: A hosszú lécek éjszakája; Irwin SHAW: Séta a Charles-folyó partján; Anna SEGHERS: . . . és így lett belőle náci; TYIHONOV: Egy anya; Pedro GARFIAS: Repülőgép egy vasárnapon; Jósé REVTJELTAS: Az emberek gyásza — a latin-amerikai regénypályázaton a legjobb maxicói pályaműnek ítélték —; a jugoszláv Louis ADAMICS Halál a templom előtt című elbeszélése a szlovéniai antifasiszta harcról; Vanda VASZILEVSZKA: Szivárvány; Leo KATZ: Halottvadászok; Bodo UHSE: Bertram hadnagy; Edgar L. JONES: A katona hazatér; F. C. WEISSKOPE: Hasad a hajnal). A Szabad Magyarság közölte első ízben magyar nyelven 1945 augusztusi számában az európai antifasiszta irodalom egyik remekét, a magyar származású VERCORS (Jean Bruller) Csend (1945 után A tenger csendje címmel vált ismertté) című elbeszélését, két folytatásban, a következő bevezetéssel: „Alább közölt elbeszélés a német megszállás alatt, 1942 novemberében jelent meg először Párizsban, a föld alatt működő „Editions de Minuit" kiadásában. 1943 áprilisában a Londonban megjelent „Revue du Monde Libre" közölte, melynek példányait a RAF repülőgépei dobták le Franciaországban. 1943 júniusában a „Cahiers du Silence" közölte ugyancsak Londonban. Míg végül 1943 decemberében a New York-i Shiffrin kiadóvállalat könyv alakban hozta ki. VERCORS a francia „resistance'' 4. Alexej TOLSZTOJ 1944 június végén Moszkvából Észak-Kaukázusba repült, hogy ott jegyzőkönyvet vegyen fel a németek gaztetteire vonatkozó bizonyítékokról és tanúvallomásokról. Erről számol be megrázó erejű írásában. 320