AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A londoni Eighty Club magyarországi látogatása 1906-ban

a közszolgálat terén őket ért hátrányokat az Eighty Club könyve is rosszallja, s bár utal a magyarok domináns tradícióira és relatív többségére, ami az ausztriai németekről nem mondható el, mégis megjegyzi: „a magyarok az országon belül keveset veszítenének, az országon kívül pedig igen sokat nyernének, ha a többi népet a legnagylelkűbb feltételek mellett partnerükké tennék".

62 A Függetlenségi pártban a könyv szerzői sok liberális vonást látnak: szociális és egyéb reformokat kíván, kiáll a nemzeti érdekekért, s azon van, hogy a nép képviselői ellenőrizzék államuk kormányzatát a parlament támogatását élvező kormányon keresztül, s ne kelljen alávetniük magukat a korona által kiválasztott miniszterek parlamenten kívüli uralmának. Magyarországon most ez a fő kérdés, mint Angliában III. GYÖRGY uralkodása alatt volt.

63 Ilyen nyílt koalíció melletti állásfoglalásra a látogatás idején egyszer sem került sor. Kitért a könyv a kritikus hangokra is. Az út szerepét a helyszíni informálódás, a személyes találkozók lehetővé tételében látja. Elsőkézből tájékozódtak AppoNYinál a katonai kérdésről és a nem-magyar nemzetiségek helyzetéről, látták a gazdaságokban és az erdészetekben folyó munkát, a mezőhegyesi ménesnél tapasztalták, „mit érhet a katonás rend és fegyelem, ha békés, termelő célt szolgál". Hasonlóan tanulságos volt látni KOSSUTH kereskedelemügyi minisztériumának az ország iparának fellendítésére tett erőfeszítéseit, a falusi kézműipar támogatását, a Népszava különszáma szerzőinek „tehetségét és őszinte céljait". Végül a könyv hangsúlyozza, hogy útjuk során senkit sem bántottak meg, a Monarchia minden irányzatával jó viszonyt igyekeztek kiépíteni, a magyarok vendégszeretete pedig mindig kellemes emlékük marad. Az Eighty Club beszámolóját YOLLAND lelkesen üdvözölte: „felbecsülhetetlen értékét az adja, hogy ellensúlyozza a sugalmazott cikkek befolyását és a lelkiismeretlen pamfletírók ömlengéseit". Szerinte a látogatók (Nagy-Britannia egyik legfontosabb politikai szervezetének tagjai, akik a jövőben hivatva lesznek döntő szerepet vinni a brit közvélemény alakításában) „nyílt elmével érkeztek, s abban a meggyőződésben távoztak, hogy a magyarok joggal tekintik magukat kormányzó nemzetnek, a magyar kultúra, közigazgatás és tudomány pedig rendkívül sokat haladt és figyelmet érdemlően magas szintet ért el".

64 E függetlenségi óhajokkal szemben a liberális párti Daily News a könyvet ismertetve éppen azt emelte ki, hogy a látogatás során elhangzottak és a könyv nem válthat ki ellenvetést egyetlen oldalról sem.

65 A másik liberális napilap, a Daily Chronicle megerősítette, hogy „országunk hivatalos liberalizmusának nem állt szándékában elkövetni azt az illetlenséget, hogy állást foglaljon egy olyan ország belső ügyeiben, amelynek a kormányával baráti viszonyban állunk". Bár Magyarország és más országok is a függetlenségiek melletti kiállásként értelmezték a látogatást, ez csak a brit viszonyok és az angol politikai klubok nem-ismeretének a bizonyítéka. A Chronicle nem tagadta ugyan, hogy „a két nép között van természetes vonzalom és valódi érdekközösség", de találóan mutatott rá, hogy Anglia példá62. Eighty Club: Hungary. 400—401. 1. 63. Uo., 30. és 401. 1. 64. A. YOI/LAND: Hungary and British Public Opinion. — Hungary. 1907. ápr. 15., 6—8. 1., valamint ugyanebben a folyóiratban az előzetes ismertetés, 1907. febr. 15. 65. A Daily News bírálatát ismertette a Hungary. 1907. aug. 1., 7. 1. (A Times kivételével Magyarország közkönyvtáraiban egyetlen I. világháború előtti angol napilap sem férhető hozzá.) 309