AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A londoni Eighty Club magyarországi látogatása 1906-ban

Charles MCLAKEN válaszában a magyar emigránsokat egykor övező angol rokonszenv látszott életre kelni. Utalt rá, hogy az angol liberálisok mindig szimpátiával tekintettek a nemzeti aspirációkra és elítélték a politikai és nemzetiségi elnyomást, hogy a magyar nép különösen megnyerte együttérzésüket, látva a minden oldalról rátámadó ellenséggel szembeni küzdelmüket. Büszkeséggel tölti el, mondotta, hogy KOSSUTH Lajos, „ragyogó apja a ragyogó fiúnak" családja barátja volt, első emlékei éppen az ő nevéhez kapcsolódnak. „Mint minden angol fiút, engem is megkapott a magyar történelem romantikája. Gondolatban magam elé képzeltem Magyarország gyönyörű asszonyait és lovagias férfiait. Úgy élt bennem Magyarország, mint a bőség, a gabona, a fa, az ásványkincsek országa, amely tele van energiával és szellemi erővel, egy olyan nép otthona, amely olyan harcosokat, költőket és zenészeket szült, akiket egyetlen más nép sem szárnyalt túl. Országukban tett látogatásaim nyomán csodálatom nem változott. Vegyük csak Budapest, e pompás város példáját. Gyors növekedésének és építészeti szépségének nincs párja Európában. Csak egy nagy nép teremthetett ilyen rövid idő alatt egy ilyen nagy fővárost, amely méltóan képviseli országuk függetlenségét." Meg van győződve, mondotta, hogy a Függetlenségi Párt osztja az angol politikai élet vezérelveit. A liberálisok a béke és a kereskedelem hívei, s Magyarországgal kiváltképp növelni akarják az áruk cseréjét. Ehhez ott van a magyar kormány által oly kitűnően kiépített Fiume. Befejezésül reményét fejezte ki, hogy mielőbb üdvözölhetik Londonban magyar vendéglátóikat.

42 A következő szónok a budapesti egyetem angol előadója, A. YOLLAND volt — akiből rövidesen YOLLAND Artúr, az angol nyelv és irodalom ny. r. professzora lett. Foglalkozott a látogatást kritizáló sajtóhangokkal és kérte honfitársait, ne engedjék magukat félrevezettetni. Utána közkívánatra APPONYI emelkedett szólásra. Rögtönzött beszédében hangoztatta, mennyire fontos Európa számára a magyar nemzeti törekvések beteljesülése, mert Magyarország csak így lesz képes betölteni hivatását, a nyugati szellem őrzését. Elismerte, hogy ehhez előnyös az Ausztriával kötött szövetség, a nagyhatalmi állás, de „ez a nagyhatalom akkor lesz biztonságban, mikor teljesen megbékül az ő benne levő nemzeti törekvések törvényeivel."

43 A magyar kultuszminiszter szavai nem arattak osztatlan sikert sem a Monarchia két országában, sem Angliában. Azt az álláspontot fejezték ki, ami miatt Magyarországon az uralkodó és az 1905-ös választásokon győztes koalíció tizennégy hónapon keresztül nem tudott megegyezni egymással, s ennek az angol vendégek előtti hangoztatását nemcsak Bécsben, de a Times szerkesztőségében, sőt a londoni külügyminisztériumban — mint látni fogjuk — nem tetszéssel fogadták.. A banketten elhangzottaknak tudható be, hogy az Eighty Club tagjai 42. Uo., 198 — 204. 1. Érdekes, hogy még a látogatást rendkívül bőven ismertető Budapesti Hírlap is jóval rövidebb beszédet ad MCLAREN szájába. Ebben nem szerepel KOSSUTH és a magyarsággal kapcsolatos első elképzelések, viszont a szónok meglehetősen nyíltan kiáll a Függetlenségi Párt nemzeti követelései és a nemrég lezárult alkotmányos válság során tanúsított magatartása mellett. Ugyancsak megértéssel szólt e tudósítás szerint a magyarok sovinizmusáról, kijelentve, hogy az angolok is soviniszták. BH. 1906. szept. 25., 4—5. 1. Könnyen meglehet, hogy MCLAREN a könyv számára utólag tompította szavait, de nincs magyarázat arra, miért nem szerepel a magyar sajtóban lírai vallomása. Sir CHARLES McLaren, későbbi nevén BÁRON Aberconway, (1850 — 1934) JOHN Bright nuckaöccse volt. The Dictionary of National Biography, 1931 — 1940, 582 — 3.1. 43. Eighty Club: Hungary. 205-209. 1. 303