AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A londoni Eighty Club magyarországi látogatása 1906-ban

intézkedéseire, majd betetőzésül elmondja, hogy Magyarországon megengedett a mezőgazdasági munkás testi fenyítése, ha ez nem okoz 8 napon túl gyógyuló sérülést. Végül a még csak törvényjavaslat formájában létező betegség- és balesetbiztosítási intézkedésekről mutatja ki, hogy a terheket a munkáltatókról jórészt az államra és a munkásokra fogják hárítani, emellett nem terjednek ki a mezőgazdasági proletariátusra. A törvény egyes korábbi jogaiktól is megfosztaná a munkásságot, minthogy a biztosítási alap kezelésében egyenlő képviseletet szándékszik biztosítani a munkáltatóknak és a munkásoknak. Egészében véve a kormány szociálpolitikája humbug — állapítja meg az Eighty Club Magyarországra látogató tagjainak ajánlott Népszava-különkiadás.

22 Az SZDP e dokumentumának érdekessége, hogy az 1903-as, önálló parasztgazdálkodást elvető programjával szemben e cikkben követendő példaként ír Dánia intenzív, belterjes gadzálkodást folytató birtokosparasztságáról, ami talán finom eltávolodást jelent az agrárkérdésben elfoglalt dogmatikus állásponttól. Általában több szót Szentelt a mezőgazdasági munkások szervezkedésének és helyzetének, mint az ipari munkásság gondjainak. Igaz, az írás érvelésére rányomta bélyegét, hogy angol polgári liberálisok számára készült, s érthető módon az előttük is hatásos érveket, a legjobban támadható kérdéseket sorakoztatta föl, de alapvető őszinteségét az is jelzi, hogy az angol látogatással kapcsolatos másik fontos kérdésről, az Ausztriához fűződő viszonyról — híven a szociáldemokrata program e megoldatlan dilemmájához — nem ejtett egy szót sem. Mint láttuk, a magyar sajtó többsége vezércikkben köszöntötte az angol vendégeket, akik szeptember 20-án délután érkeztek meg Budapestre, ahol a Hotel Hungáriában, a Duna-parti szállodasor sztárjában helyezték őket el. Másnap első közszereplésük KOSSUTH sírjának a megkoszorúzása volt. Nathaniel MICKLEM képviselő beszédében büszkeséggel említette, hogy KOSSUTH leglelkesebb angliai köszöntői között volt COBDEN és BRIGHT, az Eighty Club pedig az ő elveiknek a politikai örököse. KOSSUTH pályafutását mint a szabadságért és a szabad intézményekért folytatott küzdelmet tekintette át, míg a kiegyezéssel kapcsolatos álláspontjáról tapintatosan megállapította: ,,0 idealista volt, a tökéletes megoldásért harcolt, s úgy találta, nem vehet részt egy olyan kormányban, amely elmarad eszményétől." APPONYI válaszbeszédében közelíteni próbálta minisztertársa apját a kormány politikai filozófiájához: hangsúlyozta, hogy KOSSUTH nem forradalmár, nem fanatikus pusztító volt, hanem nagy teremtő géniusz. Az első napi program a Vígszínházban fejeződött be HERCZEG Eerenc Ocshay hrigadérosknak első felvonásával, amit tárogatókísérettel előadott kuruc dalokkal bővítettek ki. 22-én a vendégekegy része a királyi palotát nézte meg, mások pedig iskolákat kerestek föl. A Barcsay-utcai főgimnáziumban az igazgató latin nyelven biztosította őket, hogy a tanárok az ifjúságot az angol példa követésére serkentik. A Parlament épületében tett látogatásukkal kapcsolatban a Budapesti Hírlap megjegyezte, hogy kissé soknak találták az aranyozást, de az épület is meggyőzte őket arról, „hogy a magyar valóban parlamentáris nemzet".

23 Nagy tetszést aratott körükben a megnyitás előtt álló városligeti Mezőgazdasági Múzeum és az Amerikában tanult PAIKERT Alajos igazgató kalauzolása. Este került sor az 22. Audiatur et altera pars. = Népszava. 1906. szept. 23. Special Edition. 23. BH. 1906. szept. 23., 6-8. 1. 297