AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A londoni Eighty Club magyarországi látogatása 1906-ban

miszerint augusztusban már figyelmeztette FULLER államtitkárt: „legyen óvatos és ne engedjen semmi olyant mondani vagy tenni, amit úgy lehetne értelmezni, mint csatlakozást egy Ausztria-ellenes demonstrációhoz".

9 A külügyminiszter magánlevélben figyelmeztette GoscHENt, Nagy-Britannia bécsi nagykövetét a látogatás esetleges osztrákellenes élére.

10 A magyar kormány a látogatásból elsősorban politikai tőkét remélt kovácsolni Ausztriával szembeni és belpolitikai helyzete erősítésére, míg a tényleges angol tőkét a szeptember 30-ára meghívott brit kereskedelmi kamarák küldöttségétől várta. A két társaság fogadtatására a minisztertanács szeptember 5-én 30 000 korona előirányzat nélküli kiadást szavazott meg,

11 KOSSUTH minisztériuma pedig látványos és gazdag programot állított össze számukra, tekintettel „a látogatásukhoz fűződő politikai és gazdasági érdekeinkre", továbbá arra, hogy „az Eighty Clubnak hozzánk érkező képviselői legnagyobb részt az angol parlamentnek tagjai, az angol kereskedelmi kamarák küldöttei pedig a legelőkelőbb angol kereskedelmi és gyáros körökből valók".

12 A Függetlenségi párt képviselő tagjainak a pártvezér levélben jelentette be a nevükben történő meghívást, annak a megjegyzésnek a kíséretében, hogy ők képviselik a magyar liberalizmust.

13 A kormányt támogató sajtó az Eighty Clubot „az angol kormánypárt politikai pártszervezetedként (Budapesti Hírlap), „Anglia politikai világának legelőkelőbb clubja"-ként állította be, teljesen alaptalanul, amint ezt a városi polgárság korábban TiszÁt támogató lapja, Az Újság egyik olvasója kifejtette.

14 Az Eighty befolyásban és létszámban valóban messze elmaradt a National Liberal Clubtól, vagy a Reform Clubtól, nemhogy a liberálisok pártszervezete lett volna. A Budapesti Hírlap más téren is erősen felértékelte a látogatást. Azokhoz az új típusú nemzetközi találkozókhoz hasonlította, amelyek államférfiak, közéleti személyiségek, újságírók látogatásai nyomán a francia—olasz kibéküléshez, az angol— francia entente-h.ox vagy az angol—amerikai angolszász szolidaritás elmélyüléséhez vezettek. RÁKOSI Jenő orgánuma úgy vélte, hogy az Eighty Club útja lesz 9. Lord FITZMAURICE levele Sir Edward GREY-hez, 1906. szept. 17. és szept. 22. Public Record Office, London (P.R.O.), Foreign Office (F.O.) 800/40. 10. Sir Edward GREY levele Sir Edward GoscHEisrhez, 1906. szept. 19. P.R.O. F.O. 800/40. — A külügyminisztérium álláspontja fokozatos megmerevedést mutat. Augusztus folyamán a Londonban élő népszerű magyarországi származású író és előadó, dr. REICH Emil javaslatára még fölmerült új brit konzulátusok létesítése Kassán és Nagyváradon, illetve Kolozsvárt és Zágrábban. E. BARRINGTON másodkülügyminiszter-helyettes szerint ezzel „nem csupán jobban lehetne védeni a magyarországi brit érdekeket, de szorosabb és meghittebb kapcsolat alakulhatna ki a brit és a magyar állampolgárok között." P.R.O. F.O. 120/829. GREY külügyminiszter és CLARKE budapesti főkonzul levélváltása, 1906. aug. 22. és aug. 29. A kezdeti érdeklődés után azonban a minisztérium végleg elejtette a tervet, nem kívánva Magyarországra támaszkodni Ausztriával ós Németországgal szemben. P.R.O. F.O. 371/7, Reich 1906 július—augusztusi memoranduma és a csatolt megjegyzések. — Az Eighty Club támogatásával együtt tárgyalja a tervet F. R. BRIDGE: Great Britain and Austria-Hungary 1906—1914: a diplomatic history. London, 1971. 25 — 26. 1. 11. OL, K 27 (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek). 1906. szept. 5., 9. tétel. 12. OL, K 26 1906/4438. KOSSUTH Ferenc átirata a miniszterelnökhöz. 13. Budapesti Hírlap (továbbiakban BH). 1906. szept. 15., 3. 1. — Már a lap szept. 1-i számának vezércikke is úgy harangozta be útjukat, mint a koalíció „küzdelmei és sikerei" angol elismerését. 14. Az Újság. 1906. szept. 16. Dr. M. O. levele. 5. 1. 294