AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

I. Az OSZK 1973-ban - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár 1973. évi működése

Nemzetközi kapcsolatok Az egységesítő, koordináló és központosító törekvések a könyvtárak leírófeltáró-regisztráló munkájában világszerte komoly előrehaladást értek el. Előtérben áll ez a tevékenység a szakma valamennyi nemzetközi szervezetében, s hatásuk egyre fokozottabban érvényesül napi munkákban is. Nem véletlen tehát, hogy könyvtárunk nemzetközi kapcsolatait ebben az évben elsősorban a nemzetközi szervezetekkel és információs rendszerekkel való egyre szorosabb együttműködés jellemezte. Ezeknek a céloknak és elméleti-gyakorlati feladatoknak szolgálatában állt a külföldi kiutazások egy része, a már hagyományossá vált hungarika-kutatások mellett. A KGST-tagállamok által létrehozott Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer (NTMIR) keretében a folyóirat-nyilvántartásért kezdettől fogva könyvtárunk a kijelölt és felelős magyar intézmény. A szakértők áprilisi moszkvai, majd novemberi varsói tanácskozásán részt vettünk, s a ránk háruló feladatokat az év során maradéktalanul teljesítettük. Bekapcsolódtunk az NTMIR keretében folyó kutatásokba is. A KGST 1—26.3 problémakörben a Nagykönyvtárak automatizált irányítási rendszere c. téma szakértői 1973-ban az NDK-ban, Erfurtban gyűltek össze tanácskozásra, amelyen mi is részt vettünk. Jelen voltunk az NTMIR Koordinációs értekezletén Varsóban. Végül részt vettünk az egységes módszerek alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges szabványok előkészítésében is. Könyvtárunk szakértői két KGST-szabvány tervezetét dolgozták ki (azonosító szám a könyvek számára, azonosító szám az időszaki kiadványok számára). Már a központi szolgáltatásoknál is megemlékeztünk a nemzetközi azonosító könyvszám (ISBN) magyarországi bevezetéséről. A nemzetközi ISBN Iroda a rendszer bevezetéséhez messzemenő segítséget nyújtott. Ugyancsak felvettük a kapcsolatot a periodikumok nemzetközi azonosító számait kiadó szervvel, amelynek Párizsban működik központja. A katalogizálás nemzetközi egységesítését nagymértékben elősegítő ISBD (International Standard Bibliographie Description, ctZicl/í et bibliográfiai leírás nemzetközi szabványa) szintén olyan terület, ahol könyvtárunk szakértői is részt vesznek a munkában. Az IFLA Katalogizáló Bizottsága számára még 1972ben elkészítettük az ISBD és a magyar címleírási szabvány részletes összehasonlító elemzését, mely még 15 más országból érkezett hozzászólással együtt alapját képezte az IFLA 1973-as Grenoble-i konferenciáját megelőző szakértői értekezletnek [ISBD (M) Revision Meeting]. A tanácskozásokon könyvtárunk is képviseltette magát. A téma tárgyalása folytatódott az IFLA kongresszuson is, szorosan kapcsolódva a főtémához, az UBC programhoz (Universal Bibliographic Control, azaz Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel), mely célul tűzte ki a bibliográfiai információk egyetemes cseréjét, az egyes országok hiteles bibliográfiai leírásaira támaszkodva. Mindez nagymértékben növeli valamennyi nemzeti könyvtár felelősségét, a nemzeti közegen túl most már nemzetközi méretekben is. Moszkvában 1973. március 26—29-e között tartották meg a szocialista országok könyvtárügyi hatóságai vezetőinek és a nemzeti könyvtárak igazgatóinak tanácskozását, amelyen könyvtárunkat dr. JÓBOBÚ Magda főigazgató képviselte. A tanácskozáson véleménycserét folytattak a könyvtárügy és a nemzeti könyvtárak fejlesztése távlatairól, valamint a szocialista országok könyvtárai 26