AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Miklóssy János: Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849—1859)

Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849-1859) MIKLÓSSY JÁNOS „Este érkeztem Szalontára — idézi a Világost követő napok emlékét DEGRÉ Alajos — kifizettem a fuvarost, kis bőröndömet kezemhez vettem, s elindultam Arany Jánost felkeresni. Kis parasztféle házban, versírásnál találtam. Elcsodálkoztam, hát ez azt gondolja, hogy lesz még Magyarország? lesz magyar olvasó ? Oh! ő nem látta, mint lett mindennek vége! hisz a nemzet virága le van aratva, a családi tűzhelyek kipusztítva. Magyarnak lenni üldözendő bűnt képezend. Ami megmarad, csak töredék; a zöme kimenekült, fogságban van, s német katonának besoroztatott. Kinek írsz? ki fog többé magyarul olvasni? ,Végre is írok magamnak, kedveseimnek, s aztán meg nem is egészen úgy lesz az, mint elkeseredett lelked látja!' "

1 * Irodalomtörténeti kézikönyvünk

2 a második világháború pusztításaihoz hasonlítja azokat a veszteségeket, amelyek irodalmunkat, publicisztikánkat, a forradalom következményeként érték. S ha az elesettek (PETŐFI, VASVÁRI Pál), a bebörtönzöttek (CZUCZOR, REMELLAY Gusztáv, SÁROSY Gyula, akit előbb „in contumatiam" halálra ítéltek, majd száműztek), az internáltak-száműzöttek (DEGRÉ Alajos, PÁLFFY Albert), a bujdosók (TÁNCSICS Mihály, JÓKAI, BULYOVSZKY Gyula, SITKEI Károly), az emigráltak (JÓSIKA Miklós, KERÉNYI Frigyes, CSERNÁTONY Lajos, OROSZHEGYI Józsa, MÉREI Mór) és az osztrák katonának besorozottak (VAJDA János, LISZNYAI Kálmán) lajstromát számba vesszük, a hasonlat mindenképpen találó. Hírlapirodalmunk vonatkozásában — ha lehet — még szomorúbb a helyzet. A negyvenes években virágzó, a minden eddiginél merészebb ívű fejlődés lehetőségével kecsegtető magyar sajtó állapota sivárabb képet nyújt a bukást követően, mint félévszázaddal előbb, a kezdetek idején. A világosi fegyverletételt három orgánum élte túl: az 1841 óta fennálló Religio és Nevelés, Religio™ egyszerűsödött névvel, a forradalom néplapjai ellenében létesült Katholihus Néplap és a KORIZMICS László szerkesztette Gazdasági Lapok. Irodalmi folyóirataink közül a vál1. DEGRÉ Alajos: Visszaemlékezéseim. 2. kiad. Bp. 1884. 2. k. 170. 1. 2. A magyar irodalom története. 4. k. 1849 — 1905. Szerk.: SŐTÉR István. Bp. 1965. 26. 1. 233