AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

I. Az OSZK 1973-ban - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár 1973. évi működése

befejeződött (1973: 120 000 tétel). Az így nyert adatkiegészítések jelentőségét bizonyítja az, hogy a több éve folyó munkálatok csupán ebben az évben 14 686 újabb állományadatot eredményeztek. Az átvett címleírások száma mintegy 6 és félezer. Ezzel megszűnt az időszakos kiadványok hibás bejelentéséből adódó bizonytalanság, mely a könyvek és periodikumok katalógusa közötti párhuzamosságok, hiányok és következetlenségek tömegét eredményezte. A folyamatosan érkező új bejelentéseknél az előzetes kontrollt biztosították. Fontos eredmény, hogy a bejelentések reformjára vonatkozó kísérlet sikerrel járt. Az új módszer révén várható, hogy a bejelentett címek feldolgozásának színvonala emelkedni fog, csökken a hibás, problematikus címleírások száma. A Külföldi Könyvek Országos Gyarapodási Jegyzéke folyamatosan adott tájékoztatást az ország könyvtáraiba érkezett külföldi könyvekről. A Könyvtárközi Kölcsönzés forgalma lényegében a tavalyi szinten mozgott. (Beérkezett kérések száma 24 300.) A kérések 9,3 százaléka érkezett külföldről. A belföldi kérések legnagyobb része, mintegy egyharmada, a műszaki könyvtári hálózatból származott. A közművelődési hálózat részesedése 13,6, az MTA hálózatáé 10,5, a tudományegyetemeké 9,6, az orvosi hálózaté 8,4 százalék. A külföldről kapott dokumentumok száma 9443, ebből 5629 másolat formájában érkezett. A kapott másolatok száma évről évre emelkedik, ezzel együtt természetesen a devizális kiadások is nőnek (1972: 63 407, 1973: 70 154 devizaforint). III. A KÖNYVTÁR VEZETÉSE, GAZDÁLKODÁSA, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Szervezeti változások A nemzeti könyvtár korszerű, a társadalom igényeinek és a modern könyvtári technikának megfelelő szervezetének végleges kialakítására az eredeti tervek szerint csak a várban került volna sor. A beköltözés elhúzódása azonban szükségessé tette, hogy az új struktúra kialakítását már most megkezdjük s végrehajtsuk azokat a változtatásokat, amelyeket a jelenlegi kedvezőtlen elhelyezés számunkra még lehetővé tesz. így a jelenlegi átszervezést csak első lépésként tekintjük az új épületben kialakuló könyvtári szervezet megvalósítására. Az új szervezet tükrözi a nemzeti könyvtár kettős feladatrendszerét: 1. gyűjteményi feladatok, 2. központi szolgáltatások. Az első három főosztály a gyűjteménnyel kapcsolatos feladatokat látja el. Változatlan maradt a technikai főosztály (Állományvédelem és Reprográfia, III. főosztály), viszont a törzsgyűjteménnyel foglalkozó két főosztályt átszerveztük: megtörtént a könyvtári futószalagnak egy főosztályon belüli összevonása (I. főosztály: gyarapítás, feldolgozás, raktározás). Az olvasó- és tájékoztató szolgálatot közös főosztályba vontuk a különgyűjteményekkel, melyek gyűjteményi feladataik mellett jelentős részt vállalnak az olvasók, ill. kutatók kiszolgálásában, tájékoztatásában (II. főosztály). A IV. főosztály továbbra is a központi szolgáltatásokat ellátó részleg maradt, kibővítve az eddig önállóan működött Bibliográfiai Osztállyal. Az átszervezés — mely 1973. szeptember 1-ével lépett életbe — a racionálisabb munkavégzést hivatott elősegíteni, a kapcsolódó munkafolyamatokat logikusan egy szervezeti egységbe tömörítve. A komplex feladatokat ellátó osztá21