AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Újabb adatok Manlius tevékenységéhez

más MANLius-kötésen is megtalálható

27 és a táblák összefogására szolgáló textilszalagok nyomai itt is felismerhetők. A 15 mm széles zöld szalagokat azonban később — a táblákból történő kibújásuknál — mind a négy helyen levágták. Ä ma Ljubljanában őrzött és 1574-ben készült könyvet MANLIUS nyilván még ebben a városban kötötte be 1582 tavaszán onnan történt távozása előtt. Szlovéniai könyvkötői tevékenysége — éppen a magyarországi működése során az általa bekötött könyvek díszítésére használt és címereket tartalmazó lemezek alapján — már korábban feltételezhető volt,

28 de most, ezzel a kötettel bizonyítást is nyert. A ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban a MANLius-kötés tábláit azok felismerése után javaslatomra szétbontották, hogy a bennük található nyomtatványokat napfényre hozzák. Ennek eredménye rendkívül érdekes: nem MANLIUS saját nyomtatványai, hanem a württembergi lutheránus egyházi rendtartásnak Jurij JURISIC által készített Czrikveni ordinalicz című horvát nyelvű fordítása került elő. Ezt a nyomtatványt 1564-ben Tübingában készítették, és eddig csupán két németországi példánya volt ismeretes.

29 MANLIUS kötéstábláiból e mű 44 levele, vagyis teljes terjedelmének közel 90 százaléka került elő az utolsó füzet kivételével négy-négy példányban, de erősen megviselt (megvágott, szúrágásos stb.) állapotban. Feltehető, hogy MANLIUS a kötést még az 1575-ben megkezdett nyomdai tevékenységét megelőzően készítette, vagyis a kölni SuRius-kiadás 1574. évi megjelenését nyomban követve. Elképzelhető, hogy magát a könyvet is ő maga hozta Ljubljanában forgalomba. Könyvkereskedői tevékenységét látszik megerősíteni az is, hogy a tübingai nyomtatványból négy példány és egyformán hiányosan kerültek a kötéstáblákba. Joggal feltételezhető, hogy a tíz évvel korábban készült kiadványnak azoknak a példányait használta fel MANLIUS az általa készített kötések erősítésére, amelyek csonkaságuk miatt már nem voltak eladhatók. A nyilván kötetlenül, nyers nyomdai ívekben (krúdákban) Ljubljanába szállított tübingai kiadványok utolsó íveinek példányai közül ugyanis akár útközben, akár a későbbi raktározás során több használhatatlanná válhatott. A horvát nyelvű és Németországban készült protestáns kiadvány pontosan beletartozott MANLIUS tevékenységi körébe, hiszen későbbi, 1575-től folytatott nyomdászata során is elsősorban ilyenek előállításával foglalkozott. A most meghatározott kötése, ill. az abból napfényre hozott kiadvány az eddigieknél valamivel konkrétabban világítja meg ljubljanai könyvkereskedői és könyvkötői tevékenységét, amely azért zömmel még továbbra is tisztázásra szorul.

30 IV. Nem mindennapi módon maradt fenn egy további MANLius-kötés emléke. A dunántúli református egyházkerület pápai nagykönyvtárában a töredékgyűjteményben nyolc azonos méretű, fólió alakú papírlevelet őriznek. Ezekbe benyo27. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1970 — 1971, 318. 1. 28. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1970 — 1971, 320. 1. 29. Krónika. Casopis za slovensko krajevno zgodorino 1975, 161 — 166. 1. — BAD ALIŐ i. m. 110. sz. 30. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1970 — 1971, 320. 1. 13* 195