AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Csapodiné Gárdonyi Klára: Újabb adalékok a Képes Krónika történetéhez

Mai ismereteink alapján nem tartható fenn az a korábbi álláspont, hogy a Képes Krónika ajándéknak készült volna I. LAJOS Katalin nevű leánya és VALOIS Lajos francia herceg eljegyzése alkalmából.

5 Ennek elsősorban ellene mond, hogy a kódex készülése időpontja ennél jóval korábbi és ahhoz az 1358-as évhez áll közel, amely a Képes Krónika incipitjében szerepel.

6 További fejtegetéseinkhez mégis szükséges, hogy visszatérjünk azokhoz a kiindulópontokhoz, amelyek az eljegyzési ajándék teóriát fölvetették. Ehhez két, egymással összhangban állni látszó adat szolgáltatott alapot. Az egyik az, hogy a Krónika címlapjának szövegkezdő A iniciáléjában a miniátor ALEXANDRIAI SZENT KATALINÍ egy hozzá fohászkodó királyi párral együtt ábrázolta. Ezt a kis képet kapcsolatba hozták I. LAJOS elsőszülött leányával, Katalinnal, aki 1370-ben született s akit 1374ben eljegyeztek a már említett francia herceggel. A másik idevágó adat egy 15. századi kódexben maradt fenn, amely többek között a Képes Krónika teljesen azonosnak látszó szövegét tartalmazza s amelynek az egyik másoló által írt bejegyzése arra vonatkozik, hogy a szöveget abból a kódexből másolták le BENEDEK szováti plébános számára, amelyet a „francia király" küldött ajándékba a ,,despotá"-nak.

7 Ebből az említett két forrásból indult ki az a feltételezés, hogy a Krónika eredetileg eljegyzési ajándéknak készült, de mivel Katalin korai halála (1376) miatt a házasság nem valósult meg, a „francia király" elküldte a kódexet a „despotá"-nak. Az említett másolat dátuma 1462, de azt, hogy melyik francia királyról van szó és hogy miért éppen a despotának küldte el a Krónikát, arra vonatkozóan ezen az egy bejegyzésen kívül semmilyen más adatunk nincsen. Arra nézve, hogy melyik francia királynak melyik despotával lehettek kapcsolatai, eddig a leggondosabb kutatással sem sikerült semmit megállapítani. Ettől függetlenül is, már az egész eljegyzési teória felmerülésekor voltak homályos pontok, amelyek nem illettek bele akadálytalanul a felvázolt történet egészébe. így elsősorban az a tény, hogy a Képes Krónikában sehol nem találkozunk a lengyel királyi címerrel, már pedig I. LAJOS 1370 novembere óta lengyel király is volt és így ennek jelzése egy reprezentatív célból készült kódexből semmiképpen nem maradhatott volna ki. BERKOVITS Ilona megpróbálta ezt a nehézséget azzal áthidalni, hogy feltételezte, hogy a Krónika címlapja a Katalin születése (1370 július) és I. LAJOS lengyel királlyá koronázása közben eltelt néhány hónap alatt készült volna.

8 Csakhogy ebben az esetben eredetileg nem készülhetett eljegyzési ajándéknak, mivel a vőlegénynek kiszemelt francia herceg csak 1372-ben született. 5. Erről a kérdésről 1. főleg a két köv. tanulmányt: JAKTJBOVIOH E.: Nagy Lajos király oxfordi kódexe és a Képes Krónika kora és illuminátora. = Magyar Könyvszemle. 1930. 382 — 393. 1.; BERKOVITS I.: A Képes Krónika és Szent István királyt ábrázoló miniatúrái. = Magyar Könyvszemle. 1938. 9—16. 1. 6. Vö: DEBCSÉNYI D. bevezető szövegét, magyar nyelvű kiadás 32. 1. és az ehhez tartozó jegyzeteket. 7. A kódex jelzete: Magyar Tudományos Akadémia kézirattára, K.32. ( = L. cod4° 12.); a vonatkozó szöveg (f.66r): „Ista Cronica est incepta p[er] thoman clericum de N. Et finita est p[er]me anthonium de Endreffalwa natus Pauli ffech Scripsimus qu[e] domino Benedicto pl[e]bano de Zowath natione de Sentpether. wasara Sub anno domi[nil millesimo Quadringentesimo secundo de cronica dezpoti de scripta qua[m] Illustrissimus princeps rex fra[n]cie eidem domino dezpoto in preclarum munus pretullerat etc." 8. BERKOVITS I, id. m. 184