AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berczeliné Monori Erzsébet: A Színháztörténeti Tár díszlet- és jelmezterveiről

tagjai; pályájuk a második világháború után indult. E kategóriában kevés anyag van még Tárunkban; a már említett tervszerű gyűjtés során ezután kerítünk rájuk sort. Velük kapcsolatban van először mód arra, hogy gyűjtésünk egyidejűleg a vidéki színházak állapotát, színvonalát is tükrözze. Mert mindaz, amit idáig tárgyaltunk, kizárólag a fővárosi színházak anyagából adódott. KÖPECZI Bócz István grafikus és díszlettervező, emellett plakátokat és könyvillusztrációkat is tervez. Főiskolai tanáraitól (ABA-NOVÁK Vilmos, SZŐNYI István, VARGA Nándor) sokoldalú hatást kapott, s ezeket az ízeket, színeket saját szerves énjévé tudta hasonítani. A valószerű történeti levegőt (Don Carlos) éppoly biztonsággal érezteti, mint a latin égtájak napfényes derűjét (Scapin furfangjai), mesébe ringatni éppúgy képes (Csendháborító, Aranykakas), mint görbe tükröt mutatni (Gömböc úr). 1956 óta a Madách Színház kötelékébe tartozik, díszletet, jelmezt egyaránt tervez. Műveiből 1966-ban vásároltunk. MIALKOVSZKY Erzsébet is a Madách Színház állandó munkatársa 1951 óta, de sokat tervez más fővárosi és vidéki színháznak is. A prózai műfajban leszűrt, higgadt formanyelv, kiváló karakterizáló készség párosul nála biztos szín- és vonalkultúrával. A zenés műfajba tett kirándulásaiban jó humora, merész vonalvezetése, kifogyhatatlan variációs képessége csillan fel. Terveiből 1972-ben vásároltunk. CSELÉNYI József tervezői tevékenységének nagyobb hányada Veszprém, Szeged, Pécs és Kecskemét számára készült. Korai Shakespeare-díszleteiben a misztériumszínpad modern formájával kísérletezik (Macbeth), máskor CRAIG és JESSNER stíluselemeit építi be terveibe (Hamlet, Othello); de ha a műfaj úgy kívánja — s főleg megengedi —, tökéletes szecessziót tud a színpadra varázsolni (Marica grófnő). Sok terve készült revüműsorokhoz is, ahol játékos ötleteinek kamatoztatására nyílt mód. Belső építész is volt. Néhány ilyen jellegű terve díszletterveinek gazdag gyűjteményével együtt ajándék formájában jutott a Tár birtokába 1971-ben. CSÁNYI Árpád pályája is vidéken kezdődött. OLÁH Gusztáv növendéke volt. Első s leghosszabb vidéki állomása Debrecen volt, 1968-ig. Azóta a Nemzeti Színház kötelékébe tartozik, de sokszor hívják ma is vidékre. A modern díszletezés bátor művelője: fotómontázs, vetítés, fa, textil, műanyag kombinációjából szerkeszti expresszív hatású színpadképeit (Ivanov, Pinkville, Az utolsó utáni éjszaka). Korai tervei között néhány igen szép, szín- és fényhatásokon felépülő, impresszionisztikus kép is szerepel (Carmen, Az élet álom). Műveiből 1973-ban vásároltunk. Poós Éva az 1960-as években szinte kizárólag a Kamara Varieté részére tervezett. A jelmeztervezésnek ez a speciális műfaja súrolja a divattervezés határát, ám annál sokkal több találékonyságot és variációs készséget igényel, mert a műfaj semmi tartalmi inspirációt nem tud nyújtani. A tervezőnek a tánchoz, mozgáshoz alkalmas ruhát kell kreálnia, amit színben, vonalban mindig valami szellemes ötlettel kell tudnia frissíteni. E rutin teljes birtokában a 60-as évek végétől egyre több „komoly" prózai mű ruháinak megtervezésére kap megbízást. A Macbeth jelmezei (Kaposvár) vagy a Kaukázusi krétaköré (Szolnok) biztos stílusérzékét, egyénítő képességét bizonyítják, a Handabasa (Kaposvár) és a Csalódások (Déryné Színház) pedig humorérzékéről tesznek bizonyságot. Az ő műveiből is 1973-ban vásároltunk. GOMBÁR, Judit 1963-ban végezte el az Iparművészeti Főiskolát. Nevéhez a 178