AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Kovács Ilona: Adatok az Országos Széchényi Könyvtár állománygyarapodásának alakulásához a két világháború között

értelmében a könyvtár fölöspéldányait saját hatáskörében felhasználhatta csere céljaira.

43 így cserére került sor több esetben magánszemélyekkel, amelynek volumenéről és természetéről képet kapunk az alábbi beszámolóból: ,,. . .Dr. Székely Miklós kir. ítélőtáblai bíró úr a „Vörösmarty Mihály munkái. Harmadik kötetet. Pesten, 1833." c. műért cserébe fölajánlja ugyanezen mű metszetek nélküli példányát az Országos Széchényi Könyvtárból hiányzó Kuthy Munkái III—

VIII. kötet. Pest 1842 — 52. valamint a könyvtárban már meglevő Kuthy Munkái 2. kiadás I—

II. köt. Pest 1843. című műveket. Minthogy a cserébe kért műnek ugyanazon kiadású és kifogástalan állapotban levő 3-ik kötete még egy példányban van meg a könyvtárban s a könyvtár második példánya a fölajánlott metszetek nélküli példánnyal egyelőre kiegészül; s a másik fölajánlott mű: Kuthy Munkáinak első kiadása pedig hiányt pótol a könyvtárban a cserét a könyvtárra nézve előnyösnek találtuk, s elfogadtuk. . . "

44 A könyvtár cserekapcsolatot létesített több jelentős intézménnyel is. így került sor kiadványcserére a Központi Statisztikai Hivatallal,

45 amely a hivatal igen értékes sorozataiban mutatkozó hiányok pótlására nyújtott lehetőséget. Vagy több alkalommal lépett összeköttetésbe például a debreceni egyetemi könyvtárral a fölöspéldányok ily módon történő értékesítése céljából.

46 Rövid elemzésünk alapján leszűrhetjük, hogy bár a vizsgált időszakban a könyvtár profilja világosan kirajzolódott, a könyvtár vezetősége tisztában volt feladatával, tervszerű, gondosan kialakított szerzeményezési politikára a mostoha gazdasági helyzet következtében nem volt lehetősége. A vásárlásokra fordítható rendkívül csekély fedezete következtében különösen súlyos problémákkal küzdött egyik alapvető feladata, a hungarikumok megszerzése terén, mint azt a Hadtörténelmi Levéltár igazgatóságához intézett levele, a korszak egyik legszomorúbb dokumentuma is mutatja: „...van szerencsém Ludwig Rosenthal müncheni antiquarius legnagyobbrészt magyar hadtörténelmi vonatkozású vételajánlatait csatoltan átküldeni. A nagytekintetű igazgatóság esetleg talál közöttük olyan darabokat, amelyeket megszerezni óhajt. Sajnos a Magyar Nemzeti Múzuem Országos Széchényi Könyvtára jelenleg nincs azon helyzetben, hogy megvehesse e darabokat. . . "

47 Mindenesetre szűkre szabott lehetőségei között tiszteletreméltó igyekezettel próbálta a hiányzó értékeket a szerzőktől és jelentősebb gyűjtemények tulajdonosaitól, ill. örököseitől

48 a társadalom támogatására építve megszerezni. * 1. sz. melléklet A nem kötelespéldány-szolgáltatás útján állományba vett nyomtatványok megoszlása 1930-ban 43. Jelentés. . . 1. a 3. jegyzet 79. 1. 44. OSZK Irattár 11/1931. 45. OSZK Irattár 381/1930. 46. OSZK Irattár 39/1930. 47. OSZK Irattár 246/1931. 48. Vö. OSZK Irattár 193/1931., 56/1930. 138