AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

von Hódoly (erste Aufführung) Liedertafel und Orchester. 3. J. Th. Laforest,

59 ,Guter Rath', Männerchor (erste Aufführung) Liedertafel. 4. F. Schubert—F. Liszt, ,Ungarischer Marsch' (erste Aufführung) Orchester. 5. H. Berlioz, ,Doppelchor der Soldaten und Studenten', aus Faust's Verdammung, Männerchor mit Orchester (erste Aufführung) Liedertafel mit Orchester. ... 6) Liszt F., ,Királydal', férfikar zenekar kíséretével (első előadás) Dalárda és zenekar." Egyetlen hangversenyen három LiszT-mű, ezek közül egy ősbemutató, a többi is mind helyi bemutató! LISZT kapcsolata Pozsony zeneszerető közönségével mindig is nagyon szoros volt. (E kapcsolatról részletes elemzést nyújt D. OREL: Frantiseh Liszt a Bratislava c. könyve.)

60 Hogy művei a Pressburger Liedertafel (Pozsonyi Dalárda) műsorain oly gyakran szerepeltek, abban legnagyobb része valószínűleg BATKA Jánosnak (1845—1917) volt, e művelt zenerajongó pozsonyi levéltárosnak, aki mint a dalárda vezetőségi tagja, s egyben LISZT lelkes híve és személyes jóbarátja, közvetítő kapocs volt a mester és az együttes, illetve annak karnagya, Ferdinand KITZINGER között. BATKA János „a dalárda éltető jó szelleme" — írja róla egy ismeretlen riporter a Pressburger Zeitung 1884. december 22-i számában. („Der belebende gute Geist der Liedertafel.. .") A Pozsony zenei életében nagy érdeklődést kiváltó hangverseny jelentősége túlnő a város határain: LISZT Magyar Királydal c. kórusa, melynek pesti bemutatóját az operaház 1884. szept. 24-i felavatásán politikai okokból megakadályozták, itt került először előadásra. „E Liszt-kompozíció előadása a dalárda számára a legnagyobb megtiszteltetés, és jelentős a vidéki város, Pozsony zenei viszonyai szempontjából is, mert a ,Királydal' múltkori bemutatása egész hazánkban a legelső volt" — írja BATKA János a hangversenyt méltató elemzésében, a Pressburger Zeitung dec. 28-i számában.

61 Alexius HODOLY, azaz HODOLY Elek szerepléséről a Naphimnusz szólistájaként igen elismerő kritikák jelentek meg a lap hasábjain. Egy magát meg nem nevező riporter a hangversenyt követő napon, 1884. dec. 22-én így ír: „Dr. Hodoly Alexius úr általános tetszést aratott szólójával Liszt: Szent Ferenc naphimnuszá-ban; s Hodoly úr tényleg rászolgált erre az elismerésre, mivel makacs rekedtsége ellenére, mellyel az előadás alatt is láthatóan küszködött, nem mondta le közreműködését, sőt, minden hangi akadályt diadalmasan legyőzött."

62 A dalárda hangversenyét bankett követte a Hotel zum grünen Baum-ban (e fogadóban szokott LISZT is megszállni pozsonyi tartózkodásai alkalmával; tulajdonosáról Hotel PALUGYAYnak is szokták nevezni). Mint a fent említett riporter beszámolójából megtudjuk: a banketten a dalárda vezetőségén és tag59. LAFOREST, Joseph Thiard (1841 — 1896) zeneszerző, karmester. 1881-től haláláig a pozsonyi,, Kirchenmusikverein" élén állt. Több LiszT-művet mutatott be együttesével (pl. a Szent Erzsébet legendát is). 60. Bratislava 1925, Filosofická Fakulta University Komenského. 61. „Die Aufführung dieser Liszt'schen Komposition ist für die Liedertafel von höchster Ehre und bedeutsam für die musikalischen Verhältnisse der Provinzstadt Pressburg, denn die neuliche Vorführung des ,Königsliedes' war überhaupt die erste in unserem Vaterlande." 62. „Herr Dr. Alexius v. Hodoly erntete mit seinem Solo in dem Sonnenhymnus des h. Franziskus von Liszt allgemeinen Beifall; und in der That verdiente Herr v. Hodoly diese Anerkennung, da er trotz hartnäckiger Heiserkeit, mit der er auch während des Vortrages sichtlich zu kämpfen hatte, seine Mitwirkung nicht versagte, ja alle stimmliche Hindernisse siegreich bekämpfte." 107