AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

házi zenekar közreműködésével rendszeres filharmóniai hangversenyeket kívánnak rendezni. E hangversenyeket 1871-ig ÉKKEL Eerenc vezette. A következő LiszT-műveket vezényelte:

42 1856: Les preludes. 1857: Orpheus. 1865: Dante szimfónia, I. tétel, SCHUBERT—LISZT: Induló. 1866: Les preludes. 1867: Faustszimfónia, II. tétel. 1869: Dante-szimfónia, Hungária, 137. zsoltár. — Az ERKEL szervezte filharmonikus koncertek keretében néhányszor maga LISZT is vezényelte a zenekart: az ilyen alkalmak közül ki kell emelnünk az 1870-ben rendezett BEETHOVEN-jubileum alkalmával a II. Beethoven-kantáta (R. 538.) előadását. — Amikor 1871-ben RICHTER János, majd 1875-ben ERKEL Sándor vette át a zenekar irányítását, számos további LiszT-mű került bemutatásra. 1872: LISZT elkészül a Szózat és Himnusz EGRESSY, ill. ERKEL által komponált zenei anyagát felhasználó zongora-, ill. zenekari kompozíciójával (R. 158., ill. 448.). A zenekari verziót 1873. III. 19-én a szerző vezényletével a filharmonikusok mutatták be, a zongoraletétet is maga LISZT adta elő elsőként, 1873. márc. 21-én, egy jótékony célú hangversenyén. — ERKEL Himnuszkt LISZT korábban már a Hungária c. szimfonikus költeményben is fel akarta használni („az ön szép imáját . . . ami nekem annyira a szívemhez nőtt" — írja róla 1856ban ERKELnek),

43 erre azonban nem került sor. 1875 tavaszán hosszas huzavona, számos nehézség leküzdése után végre eldől, hogy ősszel megnyílhat LISZT elnökletével, ERKEL igazgatásával a Zeneakadémia. A zongora tanszak növendékeit LISZT és ERKEL fogják oktatni. LISZT levele ERKELhez, 1875. október 14-én: „Több mint 30 éve képviseli és támogatja Ön a legdicsőbben művei által Magyarország zenéjét. E zenét ápolni és fejleszteni: a budapesti Zeneakadémia feladata. Az ügy tartósságáról és sikeréről kezeskedik az Ön belátó gondoskodása az igazgatói poszton. Amit emellett nékem kell munkálkodnom, nem maradhat el, s történjék mindaz Önnel a legnagyobb egyetértésben."

44 Részlet ERKEL beszédéből a Zeneakadémia 1875. november 14-i ünnepélyes megnyitásakor (a megnyitáson LISZT nem volt jelen): „Nagy horderejűnek és további kifejlődése keretében messze kihatónak kell neveznünk ez új műintézetet. . . mert . . .a nálunk még kellő behatással nem méltányolt zeneművészetet is kiemeli a kezdetleges fogalmak homályából. . . mindnyájunk által rég óhajtott alkalmat nyújt arra nézve, hogy ... a magyar zene világpolgári jogosultságát s legmagasabb kifejlődésre való képességét az állami közoktatás magaslatáról is hirdethessük. — De van a most elsorolt közművelődési kihatások mellett még egy oly ritka, mondhatni, egyedül álló európai jelentősége is az orsz. magy. kir. zeneakadémiának, minővel még egy hasonló műintézet sem dicsekedhetett a világon. S ez az, hogy nagy hazánkfia, Liszt Ferenc, ki hazafiúi áldozatkészségének már számtalanszor adá tanújelét, e műintézet kötelékei által nemcsak állandóan van 42. Adataink forrása: CSUKA Béla: Kilenc évtized a magyar zeneművészet szolgálatában. Bp. 1943, Filharmóniai Társ. kiad. 43. ,,. . .ihr schönes Gebet . . . was mir so recht ans Herz gewachsen ist. . ." PR. 92. sz. 44. „Seit mehr als 30 Jahren repräsentiren und fördern Sie rühmlichst durch Ihre Werke Ungarns Musik. Diese pflegen und entwickeln ist die Aufgabe der Budapester Musik-Akademie. Haltbarkeit und Gelingen der Sache verbürgt Ihre einsichtsvolle Fürsorge als Director. Was ich dabei zu wirken habe, soll nicht unterbleiben und im besten Vernehmen mit Ihnen geschehen." Br. VIII. Nr. 276. 101