AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Horváth Tibor: A könyvtári szolgáltatások rendszere

objektum megnevezései, amelyek a kutatás tárgyát jelentik. A „kaktusz", „kétéltűek", „repülőgép" stb. kifejezések ilyen típusúak. Az ember ezt a valóságot fogalmakban általánosítja, de ezek a fogalmak már másfajta valóságból, az emberi tudatból származnak. A valóság szubjektív (emberi) képmásából. Ilyen ismérveknek tekinthetjük a terminus technikusokat, szakkifejezéseket. A kutatás tárgyául szolgáló valóság térben és időben létezik, és a megismert valóság tudati képét ennek megfelelően az ember a tér- és időkoordináták szerkezetében kísérli meg rendszerezni. Tér és idő: létezési formák, egyben a visszakereső rendszerek ismérveinek forrásai. Végül, a gondolkodó ember a dolgokat megnevezi. Az ismérvek rendszerébe ennek folytán kerülnek be nevek, személyek, intézmények, publikációk stb. nevei. A fenti megkülönböztetés merev, hiszen pl. egy tudományos műszónak kell lennie egy valóságos megfelelőjének. A kétéltűek pl. valóban élőlények (vagy járművek), de egyben szakkifejezés is. Petőfi Sándor egy név, egyben azonban kutatási téma. Es sorolhatnánk tovább. A fenti öt szempont azonban kategorizálja az ismérveket, amelynek alapján öt tárolási és visszakeresési típus lehetséges: — tárgyi szempontú, — topográfiai, — kronologikus, — szemantikai, — nominális, „személyi" alapozású. A tárgyi típus egyértelmű: szakkatalógusok, szakrendi bibliográfiák, vagy hasonló elvű gépi rendszerek tartoznak ide. Nem szorul magyarázatra a topográfiai és kronologikus változat sem. Az ún. szemantikai típus magyarázatra szorul, mindenekelőtt azért, mert tudni kívánjuk, miben különbözik ez a tárgyitól. Különbözik abban, hogy ezek esetében az információtartalom a műszó kifejtése. Ha pl. kérdés az, hogy mi a profit és nyereség közti különbség, akkor nem a valóságban levő profitra vagy nyereségre vagyunk kíváncsiak, annak nagyságára, megszerzési módjára, hanem jelentéstartalmára. Mondhatni, definíciót kérünk. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára mint visszakereső eszköz tipikusan ilyennek minősül. Tárgyi szerkezetű tár esetén a profit szó alatt nem a fogalom jelentése, magyarázata található, hanem a róla szóló irodalom. Az ún. nominális szempontú típus szintén ismert. Nevek, alkotók, címek (dokumentum „nevei") testületek, kongresszusok nevei stb. alatt találhatók a dokumentumok, vagy adatok. De ide tartozik évtizedeink legmeglepőbb tárolási módja, a citációs, hivatkozási eljárás is. E tárolás esetén névről névre, vagy címről címre kapunk utalást, s így göngyölíthető fel a kért irodalom vagy adathalmaz. A hivatkozásoknak nagyobb jelentősége lehet, mint gondolnánk, jelentőségük korántsem korlátozható az ISI által forgalomba hozott indexrendszerre — illetve ennek retrospektív változatára. Hatályosságnyilvántartás jogszabályok esetén az egymásrahivatkozások pontos összehozásával lehetséges, hasonlóan jelentős a szabványokban található hivatkozások tárolása visszakeresésre alkalmas módon, vagy — hogy távolabbi példa is legyen — bírósági ítéletek indoklásaiban szereplő hivatkozások megelőző jogesetekre, ítéletekre, állásfoglalásokra, jogszabályokra. A szabványok, jogszabályok esetén a hivatkozás egy azonosítóra, tehát a dokumentum „nevére" történik meg. Ezen az alapon sorolhatók ide, nemcsak a Citation Index valóban névről névre göngyölődő eljárása miatt. 75