AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Egy New York-i magyar folyóirat a második világháború idején

ság tébolya vérbe és lángba borította a világot és amikor a jobbak felé hajlik a győzelem, akik a régi helyett új világot ígérnek az emberiségnek. Föl kell vetni a kérdést, hogy azoknak az államférfiaknak, akiknek ez az emberfölötti feladat jutott osztályrészül, lesz-e erejük a régi világ eszközeivel és oszlopaival, félig megtett lépéseivel, késedelmeskedéseivel, szóval öncélú bürokráciájával szakítani? Megnyervén a háborút, félrendszabályokkal nem fognak-e a béke elvesztése irányában sodródni?'''' A folyóirat értékeihez tartoznak VÁMBÉRY Rusztem írásai: A magyar kérdés, Hazaárulása Apai örökségem címmel két folytatásban visszaemlékezéseket írt VÁMBÉRY. KBRI Pál Gondolatok a 42-es könyvtárban c. cikksorozatában írta meg véleményét a háborúról, a demokráciáról, államférfiakról. Néhány sorát idézzük: „Napjaink szocializmusa olyan érzésnek a kifejezője, amely régi, mint az emberi élet. Kifejezése annak, hogy ráeszméltünk, minden tökéletlen, csonka, természetellenes, tehát boldogtalan az életünkben. Eszmei irány a szocializmus, amely nem egyéni jobb sorsra törekszik, hanem közös, szolidáris jobb létre; új érzék az, amit a szellemi embernek sikerült kitermelnie magából, valóságos új szenvedély." „Majd száz éve írta ezt Mickiewicz Ádám, a lengyelek Vörösmartyja" — fejezi be frappánsul a gondolatmenetet KÉRI. VARRÓ István Tiszaeszlár hatvan éves címmel írt a lap második számában az antiszemitizmus ellen; TEREBESSY a földosztással; MIKES György a Zsilinszky mozgalommal; SCHULTZ Ignác Hídépítő magyarok című írásában a nemzetiségi kérdés rendezésének lehetőségeivel foglalkozik. MAGYAR Ferenc KOSSUTHTÓI; VASS Károly az 1918-as földosztásról ír. A Magyar Fórum szociológiai beállítottságát jelzi egy — akkoriban új — érdekes kezdeményezés. Hogy jutottam Amerikába? címmel a Magyar Fórum interjúsorozatot kezdett, amelyben az 1914 előtti nagy magyar kivándorlásai hullám idevetettjeit, majd a világháború utáni kivándorlás magyarjait, végül az itt született második generációt akarja megszólaltatni. Elsőnek PETRI Miklós vasmunkás beszélt. Ez a kezdeményezés azonban abbamaradt, folytatásával nem találkozunk többé. * Az irodalom és művészet számára kevesebb hely jutott a folyóiratban, de ez az anyag is rendkívül értékes. A verseket a megjelenés sorrendjében mutatjuk be. Az első számban találjuk IGNOTUS tolmácsolásában Shakespeare 73-ik Szonettjét, LESZNAI Anna Életrajz című, 1938-ban született költeményét és FALUDY György tollából a KÉRI Pálnak ajánlott Óda a magyar nyelvhez című verset: 4. Kitűnő elemzés a Károlyi -perről: A cikk már 1922-ben ki volt nyomtatva CZAKÓ Ambró Március című folyóiratában, melyet a nyomdában elkoboztak. Több mint húsz esztendő után került csak sor közlésére, New Yorkban, a Magyar Fórum 1942. szeptemberi számában (107—109. 1.). 415