AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Egy New York-i magyar folyóirat a második világháború idején

közösség tagja mindenki, aki havonta 1 dollárt vagy egyszerre egy évre 10 dollárt fizet, hogy a lap kiadását lehetővé tegye. Ennek ellenében résztvesz a lap szellemi irányításában, ellenőrzi a lap anyagi ügyeit a munkaközösség tagjaiból választott ellenőrző bizottság útján, kapja a folyóiratot és ingyen látogathatja a Szabad Magyar Fórum rendes előadásait. Minden cikkért írója felel. Csak a ,Szerkesztőség' jelzéssel ellátott közlemények fejezik ki a folyóirat álláspontját. A kiadóhivatali ügyeket SZENES Piroska vezeti." SZENES Piroska 1972 májusában halt meg, Amerikában. Hányan tudják — írja a nekrológban KOMLÓS Aladár

2 —, hogy „a két világháború közti korszaknak Török Sophie mellett legjobb magyar írónője volt?" Első írásait a Nyugat közölte, később önálló művekkel jelentkezett, melyek mindegyike mély szocialista humanizmust sugároz. Kritikusai — többek között KASSÁK Lajos és SCHÖPELIN Aladár — nagy elismeréssel írtak munkáiról. SZENES Piroska a fasizmus elől 1938-ban Párizson át Amerikába emigrált, s 1942-től aktívan résztvett a Magyar Fórum munkájában. Az első szám vezető cikkét VAMBÉRY Rusztem főszerkesztő írta. Visszatekint a négy évtized előtti kezdetre, amikor társaival úgy érezték, kötelességük a szabadság gondolatát tudományos színvonalon szolgálni. A jelen feladat: szolgálni a magyar és az emberi gondolat egységét. VÁMBÉRY RUSZTEM: HÁROM NEMZEDÉK A HUSZADIK SZÁZADTÓL A MAGYAR FORUMIG Pontosan negyvenkét esztendeje, hogy egy sereg fiatal ember, köztük Jászi Oszkár, Hegedűs Lóránt, Somló Bódog, Szabó. Ervin, Gratz Gusztáv és jómagam, Herbert Spencer, Auguste Comte ós Pulszky Ágost hatása alatt, szociológiával, ezzel az új ós eretnek tudománnyal kezdtünk foglalkozni. Az akkori Magyarországban, amely a milleniumi évek csalóka mámorában élt, amelyben Tisza és Darányi gondoskodtak a jó búzaárakról, a virágzó német — osztrák ipar visszfénye is bizakodó derűt árasztott. Érthető tehát, hogy a társadalmat ós a Habsburg kegyből élő feudalizmus életét elemző tudomány, amely kénytelen-kelletlen kellemetlen igazságokkal is szolgált, az egyetem és a hivatalos Magyarország szemében nem volt éppen népszerű. Már csak azért sem, mert a szociológia szó hangzása közel járt a szocializmushoz, amelyet az a régi, jó szabadelvű korszak a belügyminisztérium rendőrségi osztályába „kezelt" a csavargással, prostitúcióval ós egyéb nem kívánatos társadalmi tünetekkel együtt. És mi tagadás benne a társadalmi élet elemzésének az volt az eredménye, hogy ha nem is éppen marxi dogmatikával, de a szociális gondolatot szolgáltuk s így utunk a nyugati demokratikus államok felé irányult, amelyeket Magyarországról többszázéves német kultúrmonopólium szigetelt el. így született meg a HUSZADIK SZÁZAD. Kizárólag tudományos folyóiratnak indult, de az igazi tudomány mindig beletorkol az élet árjába, amelyet politikának is szoktak nevezni. Nyugati kultúra csak a nyugatnak politikai eszmekörében teremhetett. Rá kellett eszmélnünk arra a veszedelemre, amely a demokrácia hiányában a magyar népet fenyegette. így kerültünk az általános, titkos választójog mozgalmába, amely a magyar népet akarta sorsának urává nevelni. Akiket érdekeik vagy érzéseik a feudális Magyarországhoz fűztek, ekkor szakadtak el tőlünk. De a Társadalomtudományi Társaság és folyóirata emelt fővel haladtak egyenes útjukon. Sokan voltunk, mert velünk volt a fiatalság. Sokat remél2. Elet és Irodalom. 1972. május 20. 411