AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A Times és Magyarország az 1904—1906-os politikai válság idején

zott volna érveivel vagy a vezércikk megállapításaival. Csak a helytelen információkra tudott hivatkozni, amiért azonban nem az angol újságírókat hibáztatta, hanem a szabadelvű párt tagjait és politikusait.

79 Ebben az a gyakori magyar nézet tükröződött, hogy a magyarországi kérdésekben külföldi ember önállóan úgysem tud tájékozódni, így véleménye szükségképpen csak mások szócsöve lehet. A Times hagyományosan terjedelmes levelezési rovatát vizsgálva feltűnő, hogy az 1904—06-ban igazán részletesen ismertetett magyarországi események szintesemmilyen olvasói visszhangot sem váltottak ki, legalábbis a lap nem közölt ilyen leveleket. Ez azt valószínűsíti, hogy a válság prezentálása meghaladta a szélesebb angol közvélemény ismereteit és érdeklődését. A ritka kivételek egyikét az APPONYI—

STEED kontroverzia váltotta ki. C. R. ASHBEE, aki egy építkezési megbízás során járt Magyarországon, itteni tapasztalatai alapján levelében egyetért a magyar sajtó által előbányászott 1861-es Times-cikkekkel abban, hogy a Monarchia súlypontjának Magyarországra való gravitálódását jósolták. A válság okát azonban nem ebben az eltolódásban, hanem a pángermán („vagy felhígított formában pánosztrák") törekvésekben látja, amelyeknek Magyarország mindenképp ellenáll. A magyar jingokat [a brit imperializmus leghangosabb híveinek neve], akik Mátyás birodalmáról álmodnak, nem kell komolyan venni, hiszen a többség nem ilyen agresszív. ASHBEE szerint számítani lehet arra, hogy a Monarchiát a pángermanizmus felbomlasztja, ez esetben pedig Németországgal szemben Magyarország egyszerre a brit politika sarkkövévé válik.

80 Júliusban a tehetősebb vagy befolyásos emberek félretették a politikát és elmentek nyaralni. így tett STEED is, ezért az elve megcsappant híranyagban sem szerepel a magyarországi válság, kommentár nélkül maradt TiszÁnak Az Ujságban megjelent cikksorozata, a nyári nagy aratósztrájkok és a „nemzeti ellenállás" kibontakozása. A válságból új kiutat kereső belügyminiszter közben (július 27én) felvetette az általános választójog bevezetésének a gondolatát (nagy zavart keltve a koalícióban), hogy a harcot a „nemzeti" síkról a Times szerint „a fontos társadalmi és gazdasági kérdések megoldása" felé terelje.

81 Hogyan fogadta KRISTÓFFY ügyes húzását STEED? Angliában 1884 óta a választójog a 21 éven felüli férfiak jelentős részére kiterjedt és titkos volt,

82 bár általánossá a férfiak részére is csak 1918-ban, a háború után lett. A választójog fokozatos kiterjesztése az angol uralkodó osztályok számára jól bevált, nem vezetett azonnali forradalmi változásokhoz, így érthető, hogy a Times a választójog kiterjesztését már KRISTÓFFY színreléptét megelőzően is indokoltnak tartotta. STEED tisztában volt azzal hogy az általános választójog magyarországi bevezetése komoly társadalmi és nemzetiségi kihatásokkal járna, és azt is tudta, hogy a javaslat „kínos helyzetbe" hozza a koalíciót, amely „sosem kívánta komolyan az általános, minden népfaj és nyelv számára egyenlőséget biztosító választójogot, habár gyakran kacérko79. BH, 1905. júl. 12. 4. 1. 80. TT, 1905. aug. 24. 5. 1. 81. TT, 1905. aug. 29. 3. 1. 82. A KRISTÓFFY javaslatát ellenző magyar politikus számítása szerint NagyBritannia lakosságának 1/6-a rendelkezett választójoggal. HIERONYMI Károly: A választói jogról. Bp. 1912. 96. 1. — Ennél valamivel kevesebbet, a felnőtt férfi lakosság 60%-ának választójogát mutatja ki 1910-re a mai angol szakértő. Henry PEIXING: Social geography of British elections. London, 1967. I. fejezet. 392