AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kelecsényi Ákos: Egy magyar régiségkereskedő a 19. században. Literáti Nemes Sámuel (1794-1842)

HORVÁT Istvánt követi az autodidakta tudósok kedvenc foglalatosságával, a népies etimológián alapuló amatőr nyelvészkedéssel is. JANKÓVICH számára például kifejti, hogy honnan ered a „dicső káposzta" szavunk.

27 A ,,laci-konyha" elnevezéssel kapcsolatban cáfolja, hogy II. ULÁSZLÓ királyunk gúnyneve, illetőleg udvarának szegénysége rejlene mögötte, „mint egy régi vers el akarja hitetni". Latzenhof Bécsben Lacius történetíró családjához tartozott és a legalsóbb osztályú nép tanyája volt". Innen ered a mi laci-konyhánk, melyet az is bizonyít, hogy a 16. század közepén BEBEK Imre deákjának költségjegyzékében szerepel a „Laczynhop" elnevezés.

28 Vagy idézzük részletesebben egyik — nyilván közlésre szánt — kéziratos értekezését: „Gyakran vágynak olly észrevételeim, melyeket se nem hallottam mástol se nem olvastam 's azonba még is hiszem, vagyon is egy példa. Valamikor midőnn Eleink közelebb laktak Chinához, 's következésképpen a' Chinaiak szokásainak csak nem szemmel látó tanúi voltak, ebbe az üdőbe t. i. a' Chinaiakat Scitha Apáink Gsinafab&k hívtak, Eleink Földművelő 's pásztori Emberek lévén tsak kevesen az elölljárók közül viselhettek Chinábol kapott szép Coloritu posztokat, 's a' kik ily eket hordhattak mind a' még mái napig is Nyalka Chinaiak, az olyakat eleink Csinos-oknak azaz olyanoknak nevezte mind a' milyek a' Chinaiak. Valamint a' mái napiglan a' Chinaiak nagyon Inperritusok, t. i. meg dobolyák az idegeneket kövekkel, Fortélyosok, álnokok, Tolvajok, stb. régen sem lehettek jobbak. Együgyű Eleink tehát a' kik efféle hibákot követtek, ki térvén a természeti ártatlanságból, Csinnak vagy Csinnosnak nevezték, az az Chinai vétkekkel telyesnek. Eleink a' Pusztákba alig ismerték azon vétkeket melyeket a Chinaiak már Nagy Várossaikba űztek, későbbre elfelejtették ezen szónak erejét 's ma ellenkező képpen a' Szónak természeti jelentése ellen Csintalannak az az Hiba nélkül valónak nevezik kivált Erdélybe a' Szófogadatlan gyereket."

29 Kortársa, az ugyancsak erdélyi KÖRÖSI CSOMA Sándor jutott eszünkbe, amikor naplójában arról a szándékáról ír, hogy tovább megy dél felé: „Meghatároztam, hogy messzebb utazásokat tegyek .. . mely célra ifjúságomtól fogva mindig hiába vágytam és készültem. Vagy kisebb költséggel le Konstans várába, a kirabolt hazai dolgok kipuhatolására, vagy még derék pogány apáinkkal nexusban volt Dalmáciát látogassam meg, s az ott levő levéltárakban kapjam az egyetlen boldogságot e földön (Csokonai szerint): a csalfa reményt."

30 K atonáskoddsa Lehet, hogy mint ifjút ilyesfajta vágy sodorta a katonaság felé, amint a Sopronban katonáskodó PETŐFI is örült, amikor századát Bregenzbe helyezték, mert így megláthatja Tirolt és Olaszországot. LITERATI naplója erről a közjátékról így emlékezik meg: „Ezen század . . . sok vérengzésekkel kezdődött... és villogott mindenfelé a puska és kard, a sok kakas-vagdalások miatt elnyűtt dolmányokba tíz macska is alig foghatta volna meg az egeret, s a minduntalani szaladás által feslettek a bakancsok, s a kihullott szegekkel élesítették az utakat, mely alkalmakkor magam sem voltam rest hős."

31 Mik lehettek a hősiességnek eme 27. OSZK Kézirattár Fond 16/492. 28. LITERATI NEMES Sámuel: líd. Ulászló királyról 's a' tőle eredetinek vélt „Laczi konyhája" nevezetről. = Társalkodó. 1840. 358. 1. 29. OSZK Kézirattár, Fond 16/32. 30. „Útinapló" II 72b. 31. Uo. I 2a. 313