AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: Egy elfelejtett magyar szlavista

Egy elfelejtett magyar szlavista (Kállai Ferenc) FRIED ISTVÁN KÁLLAY Ferencnek (1790—1861) nem volt szerencséje. Műveltsége, filológiai alapossága, élénk kritikai szelleme megkülönböztetett helyet biztosított volna számára kora tudományos életében, ha a kor igényelte volna e tudósi tulajdonságokat; a felvilágosodás racionalisztikus-józan szemléletét azonban a romantika nem egyszer délibábos-fellengzős iránya váltotta föl. „Egyike volt az igém^es, valóban igen nagytudású polihisztoroknak"

1 — jellemzi találóan SZATJDER József. Alapképzettsége szerint jogász, érdeklődése szerint történetbúvár, akinek a nyelvészetről, a vallástörténetről, a nemzetiségi kérdésről, az irodalomról, a bölcseletről, az összehasonlító filológiáról is volt mondanivalója. Foglalkozott az opera teóriájával, a Mithrász-kultusszal, az angol alkotmánnyal, a magyarság eredetével, a finn—magyar rokonság problémájával, a vallásszabadság lehetőségeivel, a rím és a ritmus elméletével . . .

2 Ehhez tegyük hozzá, hogy zsenge ifjúságától kezdve jegyzetelt, kivonatolt, 27 vaskos kötet maradt utána, mely szorgalmát, sokirányú érdeklődését, tudásszomját dicséri. A felvilágosodás gyermeke, aki írásaival homályt akart oszlatni. Elképzelései némely tekintetben a „legnagyobb magyar"-éval, SZÉCHENYI Istvánéval rokonok. Az 1830-as esztendőkben írott műveiben SZÉCHENYI mellett áll, majd megmerevedik álláspontja, és sok vonatkozásban konzervatívabbá válik. Nem tudta magát elhatárolni a nemesi nacionalizmustól, de türelmesse'ge, tapintatossága figyelmet érdemel. Különösen akkor, ha & Pesti Hírlap (1841 — 44) nacionalizmusával vetjük egybe. 1845-ben már & fontolva haladás híveként áll előttünk, a „stabilitás elveire épített fokonkénti reformatio" az eszménye.

3 Másutt megbélyegzi azt, aki az igaz hazafiságot a kozmopolitizmussal állítja szembe. A kozmopolitizmus számára még a felvilágosodás megfogalmazta értelemben kiegészítője a hazafiságnak: „Az igaz cosmopoMtizmus — úgymint azt Herder és Eichte vették — nagyszerű ideál, mely az emberiség történetein alapszik, az a keresztény vallásban is logikai norma, mely tökéletességre tanít és vezet, amennyiben ember által az elérhető . . ."

4 De még tanulságosabb a cikk végkövetkeztetése: „A külön nemzetiségek tehát — úgymint azt a história philosophiája tanítja — csak a fajták formaruhái, 1. Kölcsey Ferenc kiadatlan írásai. Budapest 1968 SZAÜDER József bevezetője. 7. 2. Műveinek teljességre törekvő felsorolása: SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Budapest 1877. V. 844-847. hasáb. 3. A Nemzeti Újság programja. = Nemzeti Újság. 6. 1845. II. 12, szám. 4. A Pesti Hírlap 210. szám alatti vezérczikkére. = Világ, 3. 1843 I. 7 — 8. szám. 10* 291