AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Käfer István: Zsolnai szlovák kalendáriumok történetszemlélete a Rákóczi-szabadságharc koráról

1629. Gabriel BtetMÉl Sedm. Knjze vmfel. A Girj Rakocy gest na knjzetstwj powolan na misto geho.* * És Rákóczy Oyörgy hivati a fejedelemségre helyébe. 1642. dne 4 Mage Mlady* Gifj Rákocy gessté za ziwota Otca swého na Sedmihr. knjzetstwi od stawű wywol. 1644. Stary* Gifj Rákocy wyssel s welkym lidem z Sedmih. zemi do vher.* 1646. Mjr vcinen mezy Cysafem a Sedraihra. knjzetem Gifi Rákocym, kteremuzto sau pussténé nékteré stolice y zam a fiatal * Az öreg [Az idős] * Magyarországra to Ül 1629. Bethlen Gábor Erdélyi Fejedelem meg-hal (26. Novembr.) Regnál 17. esztendeig. 1630. I. Rákótzi György hivattatik Erdélyi Fejedelemségre. 1631. és 32. A' Parasztok Kassa körül fel-támadván egynéhány ezerén, kik a' Nemeseknek nagy károkat tesznek, de mind szép szerrel és mind erővel le tsendesíttettenek, sokaknak fülöket és orrokat elmetszik az ő Hadnagyok pedig Császár Péter fel-négyeltetik. 1637. II. Ferdinand Császár, Magyar és Cseh Országi Király meg-hal. 1642. die 4. Maji. II. Rákótzi György meg Attya életében az Erdélyi Statusoktól Fejedelemségre választatik. 1644. I. Rákótzi György nagy haddal jő ki Erdélyből. (Nagy döghalál grassál Magyar Országban ) 1546. [1646]. A' Felséges Római Császár I. Rákótzi Györggyel Erdély Fejedelmével meg-békéllik, kinek hatalma alá botsát egynéhány Vármegyéket és Várakatis.*