AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Käfer István: Zsolnai szlovák kalendáriumok történetszemlélete a Rákóczi-szabadságharc koráról

A 48 számozatlan levelet tartalmazó nyomtatvány tipográfiailag kevéssé tér el a korábbi zsolnai szlovák naptáraktól, s ugyanez mondható el szerkezetéről is. A naptárrészt asztrológiai prognosztikon, a hónapokról szóló mezőgazdasági versezetek, majd a vásárok jegyzéke követi, s az egész füzetet a krónika zárja. Az 1705-re készült naptárhoz képest csupán annyi tipográfiai változtatás említhető, hogy az 1708-as kalendárium címlapján és a prognosztikonban is helyet cserélt Szilézia és Magyarország és az utóbbi nevét piros színű betűkkel szedték, további újítás a korábbi naptárban nem szereplő versezet. A krónikarészben már alapos változtatások történtek annak érdekében, hogy a RÁKÓczi-szabadságharcról szóló terjedelmes beszámolónak helyet biztosítsanak. Az alábbiakban közöljük az 1708-ra készült szlovák naptár teljes krónikaszövegét és magyar fordítását, ahol lehetséges az ugyancsak 1708-ra kiadott lőcsei magyar naptár párhuzamos szövege segítségével. Az eltéréseket vagy csillaggal jelezzük vagy a két főszöveg között saját fordításban. A magyar naptárban néhány rövidítést hajtottunk végre a szlovákban hiányzó részeknél (a 17. század első feléig szóló adatok esetében), anélkül azonban, hogy a magyar kalendárium jellegén változtattunk volna; a szlovák naptártól való egyes eltéréseket a magyar szöveg egységének megtartása érdekében zárójelbe tettük. A magyar naptár adatai: Új Kalendariom Mellyet Kristus Urunk születése után való 1708. Esztendőre írt Neubart János. Es Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Lőtsén, Nyomt: Bréver Sámuel Örökösinél [1707.] RMK I 1745. A krónikában csakugyan a határozott RÁKÓczi-párti állásfoglalás tűnik szembe. „Hungarus patriotizmusa" a török elleni harcok korától végigkísérhető a szlovák írásbeliség fennmaradt emlékeiben, a históriás énekekben,a népdalokban,

19 sőt későbbi szépirodalmi feldolgozásokban is.

20 A hungarus patriotizmus a szülőföld iránt érzett természetes vonzalom kifejezése volt, egyrészt a török, másrészt a német veszedelemmel szemben, és szorosan összefonódott a társadalmiszociális harcokkal és a kor vallásszabadságért vívott küzdelmeivel is. A 15. században már határozott formát öltő németellenesség gyakran a felső-magyarországi magyar és szlovák szegénység közös fellépéseként nyilvánult meg a kiváltságos, gazdag német patríciusokkal szemben, később pedig a csehországi 19. Vö.: SZIKLA Y László: A szlovák históriás énekek problémájához. — Fii. Közi. 1956. 376 — 381. p; CSANDA Sándor: A törökellenes. . . i. m.; ÚRHEGYI Emília: zur Frage der slowakischen historischer Volkslieder. = StudSlav 1959. 105 — 119. p. 20. KÄFER István: A kuruc kor képe a szlovák irodalomban — In: Tanulmányok a csehszlovák —magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Bp. 1965, MTA 117 —135. p. — Ua. szlovákul: Déjiny a národy. Praha 1965, CSAV 71 — 81. p. 249