AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Újabb információk Istvánffy Miklós tékájáról

NÁDFFY János és RÁcz György) játszott fontos szerepet, bőven szól mind SZAMOSKÖZY, mind ISTVÁNFFY históriája.

41 Jelen levél teljes sikerről látszik tanúskodni; benne a kán „Erdéli Vraknak Vrának, Batori Sigmondnák^ s barátjának esküvel fogadja, hogy semmit sem fog ellene tenni. A kán valamelyik főembere által magyar deáknak tollba mondott üzenet a maga keleties stílusával élénk színfoltot alkot a latin nyelvű szövegek sűrűjében. i) Szintén csaknem egzotikum számba menő dokumentumok kerülnek elénk a kilencedik szakaszban: MIHAIL VITBAZUL havasalföldi vajdának (ur. 1593— 1601) és udvari bojárjainak latin nyelven kiállított oklevelei RUDOLF császárral 1598. június 9-én, a királyi biztosok révén megkötött szövetségi szerződésükről. Személyes diplomáciai tevékenységének ezeket az okmányait ISTVÁNFFY magától értetődően szintén teljes egészében lemásoltatta és saját kezűleg kijavítva illesztette be gyűjteményébe. Az okleveleket, amelyekben MIHÁLY Vajvoda partium regni Vngariae Transalpinarumn&k címezi magát Tergoviste szőlőhegyei között, Szent Miklós püspök templomában, illetve monasteriumában állították ki. Szövegükkel, akárcsak a fent felsoroltakkal, az erdélyi kortörténetre nézve új hiteles kútfők birtokába jutunk. Annál örvendetesebb ez, mivel tudvalevőleg mind ISTVÁNFFY, mind SZAMOSKÖZY, úgyszintén a későbbi írók is feldolgozásukban tudatosan tartózkodtak okmányszövegek közlésétől.

42 k) Forrásgyűjteményünk tizedik, zárószakasza egy ismeretlen szerzőtől eredő kronológiai táblázat az erdélyi országrész kiemelkedő történeti tényeinek felsorolásával. IsTVÁNFFY-nak, minthogy Erdély múltjáról bővebb ismeretekkel aligha rendelkezett, készülő históriájához szüksége volt erre az 1143-ig, a szászok hagyományszerű betelepítéséig visszanyúló krónikaszerű áttekintésre. * íme, a zágrábi Akadémia levéltárában őrzött 185. sz. IsTVÁNFFY-kódex tartalma kifejtve. Ismertetésemmel most nem annyira ISTVÁNFFY kéziratgyűjteményének, illetőleg könyvtárának történetéhez kívántam újabb bizonysággal szolgálni — hiszen erre a korábban idehaza felfedezett darabok is elegendő igazolást nyújtottak —, hanem, amire ott nem keríthettem sort: bemutatni kívántam a történetíró forrásgyűjtő módszerét, s közvetve igazolni feldolgozásának a kései humanista historiográfiára jellemző komolyságát. 777. Feltevések a zágrábi Corvin-kódex vándorútjáról 1. Eddigi információink a zágrábi korvináról Éppen száz éve annak, hogy Vatroslav JAGIŐ (1838—1923)

43 a jeles horvát tudós, akkoriban a berlini egyetemen az ószláv nyelvészet professzora Szentpétervárt, a császári könyvtárban összetalálkozott a mi RÓMER Flórisunkkal (1815— 1889),

44 s felhívta ennek figyelmét egy, a zágrábi Délszláv Tudományos és Mü41. Uo. 445. p. SZAMOSKÖZY: Erdély története. 76 — 81. 1. 42. ISTVÁNFFY, i. m. 444. p. SZAMOSKÖZY: Erdély története. 146. 1. 43. Enc. Jug. IV. (Zagreb 1960.) 443 — 445. p. 44. SziNNYEi, i. m. XI. Bp. 1906. 1112-1113. h. 228