AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Gregor Gelbhaar bécsi nyomdász 1638. évi magyar kalendáriuma

ház uralkodásának kezdete, III. FERDINÁND császár magyar királlyá koronázása, csehországi koronázása, valamint római császárrá koronázása. Ezzel szemben az 1639. évi kalendárium (RMK. I. 688) a világ teremtésétől és a vízözöntől számított éveken kívül csupán az első magyar király és a III. FERDINÁND császár magyar királlyá koronázásától eltelt időszak éveit közli. A két kalendárium naptári részében a legszembetűnőbb eltérés a havi metszeteknél jelentkezik. Az 1638. évi kalendárium (RMK. I. 666a) illusztrációinak mérete 23x59 mm, az egy évvel későbbi kiadás (RMK. I. 688) metszeteié 28 x 60 mm. Ez utóbbi illusztrációit GELBHAAR nyomdász egyébként több kalendáriumában ismételten felhasználta (RMK. I. 710, 724, 736). A két fametszetsorozat képei kompozícióban is eltérnek egymástól. Az 1638. évi januári illusztráció például a szokásos interieur-jeleneten kívül tájrészletet is ábrázol. A márciusi illusztrációk közül az 1638. évi kalendáriumé áll közelebb a fa- és szőlőgondozást szemléltető hagyományos kompozíciókhoz, mert az 1639. évi kalendárium azonos témájú metszetén a magvető alakja is megjelenik, holott a vetés általában a szeptemberi hónapábrázolások motívuma. A két sorozat további metszetein a hagyományos jelenetek ismétlődnek, de az 1638. évi kalendárium keskenyebb, kisebb képmezőjű illusztrációin általában zsúfoltabb kompozícióban és kezdetlegesebb kivitelben. Gregor GELBHAAR nemcsak 1638-ban, illetve 1639-ben hozta kalendáriumait különböző metszetekkel forgalomba. A későbbi Krakai Kalendáriom 1645. évi kiadása ugyanis az eddig említett mindkét fametszet-sorozat hónapábrázolásaitól eltérő, 20 x 55 mm méretű illusztrációkkal jelent meg. Ezek a kis metszetek mind felépítésükben, mind ábrázolásmódjukban kezdetlegesebbek mindkét fametszetsorozat illusztrációinál. A betűtípusokkal kitűnően felszerelt GELBHAAR-nyomda úgy látszik nem tartotta fontosnak, hogy rövid életű és népszerű könyveknek szánt magyar kalendáriumait színvonalasabb metszetekkel hozza forgalomba. Ezzel magyarázható, hogy több 16. századi magyarországi nyomdában megjelent kalendáriumaink művészibb kompozíciójú munkaábrázolásokkal kerültek az. olvasók elé, mint a GELBHAAR-kalendáriumok metszetei. Kiragadott példaként elég a nagyszombati nyomdában első ízben 1579-ben használt kalendáriumképekre (RMK. I. 159), vagy a kolozsvári ÜELTAi-nyomda 1592-ben kiadott Cmojának lényegesen nagyobb méretű, életteljes hónapábrázolásaira (RMK. I. 256) hivatkozni. A ToNSKi-féle kalendárium 1638. és 1639. évi kiadásaiban azonban nemcsak a metszetek, hanem a hónapok végén kinyomtatott ún. hónapversek is eltérnek egymástól. Mondanivalójuk azonos, a későbbi kiadásban azonban gördülékenyebbek, tetszetősebbek a rigmusok, amint azt a két kalendárium januári hónapverse is szemlélteti. Az 1638. évi kalendárium Az 1639. évi kalendárium (RMK. I. 666a) (RMK. I. 688) Ez hónapba eret ne vágás Ez első hónapba eret ne vágás, De ha szükség használ a vágás De ha szükséges, vágni nem ártalmas: Ély fü szerszámmal s' jó itallal Élly jó borral, és borsos eleséggel, Fejedet mellyed tarcz melegséggel. Fejedet, mellyedet tartsd melegséggel. 14* 211