AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Agnes: Szép história az tökéletes asszonyállatokról. Bogáti Fazekas Miklós egyik Plutarchos átdolgozása. (RMK I. 128. RMNy 385.)

Magát a történetet, a jámboran ünneplő és férjhezmenő lányokról teljesen elhagyja, s helyette, az előtte levő Lucretia-történet hatása alatt, továbbra is az asszonyok rosszaságán kesereg: „Lucretiát vay ha most is talalnánc, Rólla históriát talám irhatnánc, Öröc hirt nevet annac mi vallanánc, De városban nem tudom hói talalnánc." Lucretia alakja még többször is visszatér, így például a 10. történetben: Chiomara megölte azt a tisztet, aki fogságba hurcolta, és meggyalázta; majd holttestét férje elé vitette. BOGÁTI Lucretiával hozza párhuzamba, aki biztos nem lett volna öngyilkos, ha módjában lett volna, hogy a királyfit éppúgy megbosszulja, mint Chiomara a csábítót. A bővítések egyik jellegzetes példája a 12. történet, melyben PLUTARCHOS csak annyit ír, hogy amikor Xerxes Hellas ellen indult, Pythes gazdagon megvendégelte, sok ajándékkal halmozta el, s azt kérte, hogy legalább az egyik fiát ne vigye el a sereggel. Xerxés iszonyú haragra gerjedt, nem teljesítette óhaját, sőt fiait olyan veszélyes helyre állította a csatarendben, hogy mind az elsők között estek el. BOGÁTI az eseményt kétfelé bontja. Hogy a tanulság még nyilvánvalóbb legyen, beiktatja előzményként Dariust is, akinek Pythes (lat. Pytheus) szép ajándékot küld: „Sok vala Pytheusnac gazdagsága, Egy nagy leveles Plantanus fáia vala, Affeje fa ninczen Magyar országba, Merő aranyból czináltatta vala. Hosszú szép Szőlőket is czinalánac, Ötvessec mind aranyból alkotánac, Ayándekon Persiai Királlynac, Azokat együt külde Dariusnac." DBZSI Lajos BoGÁTiról szóló munkájában nem tesz különbséget Darius és Xerxes között,

16 jóllehet a görög szövegben csak Xerxes szerepel, így neki és nem Dáriusnak, mint BoGÁTinál, küld ajándékot Pytheus: 11 OSZK Évkönyv 1972 161 16. DÉzsi: i. m. 28. p.