AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Agnes: Szép história az tökéletes asszonyállatokról. Bogáti Fazekas Miklós egyik Plutarchos átdolgozása. (RMK I. 128. RMNy 385.)

Életéről viszonylag keveset tudunk, naplófeljegyzéseire

1 és a műveiben található utalásokra kell szorítkoznunk. Sokáig az is kétséges volt, hogy vajon egy vagy két, azonos nevű BOGÁTI volt-e. Legújabban DÁN Róbert bizonytotta, hogy a prózaíró és a verselő egy és ugyanazon személy.

2 BOGÁTI naplóbejegyízéseiből tudjuk, hogy 1548-ban született, 1577-ben feleségül vette CSIPKÉS Katalint; 1579-ben kb. fél évig a kolozsvári unitárius iskola rektora volt, de DÁVID Ferenc halála után ő is menekülni kényszerült, GERENDI János birtokára, Gerendre ment, majd 1582-ben tovább menekült Baranyába. GERENDI János, a bőkezű mecénás, a kolozsvári unitárius iskola pártfogója, tudós kört létesített maga körül, melynek tevékenysége a görög kultúrára is kiterjedt. A vallási vitákban igen jelentős szerepet tulajdonítottak ARISTOTELES filozófiájának.

3 1584-ben BOGÁTI már Tordán volt, 1591-ben pedig ismét Kolozsvárott. A következő évben halhatott meg. Műveinek csak egy része jelent meg nyomtatásban, s azok is, egy kivételével, még életében. Tematikailag 3 csoportra oszlanak: históriás érékek, verses moralizáló történetek, vallásos témájú művek. Ezek közül messze kiemelkedik zsoltárfordítása és az Énekek énekének magyar nyelvű kiadása. A görög szerzőket különösen kedvelte. Naplóbejegyzései közül sok az olvasmányaira vonatkozik, klasszikus szerzőkből, főleg PbUTARCHOsból, újabb latin költők, egyházatyák, teológusok műveiből, de világi történetekből is készített jegyzeteket. Érdekes módon, a szerelmére és házasságára vonatkozó feljegyzéseit is görögül, ill. latinul írta. Valószínűleg azért, hogy közvetlen környezetében senki se értse meg.

4 10* 149[1577. aug. 8.] A kézfogóról pedig ezt írja: [1577. aug. 12.] Az esküvőjére már latinul írt verset: Hoc Catharina die Figulo vatoissa fit uxor Nicoleo

: о Charitum sit locus ille torus. [1577. dec. 9.] 1. Naplóbejegyzései: Paul EBER: Calendarium historicum. Wittenberg. 1551. Számos feljegyzését közli POKOLY József: Keresztény Magvető. 1902. 262 — 266 1. Ezekhez fűz magyarázatot KANYARÓ Ferenc uo. 266 — 270. 1. — BOGÁTI életéről és műveiről ld. DÉZSI Lajos: Bogáti Fazekas Miklós élete és költői működése. Bp. 1895. — SCHILLER István: Bogáthi Fazekas Miklós élete és vallásos tárgyú költészete. Bp. 1915. 2. DÁN Róbert: Humanizmus, reformáció, antitrinitarizmus és a héber nyelv Magyarországon. Bp. 1973. 3. PIRNÁT Antal: Arisztoteliánusok és antitrinitáriusok. — Reneszánsz-füzetek. 13. Bp. 1971. 4. Objektív akadályok miatt a naptárba írt jegyzeteket nem nézhettem meg eredetiben, így közvetett forrásból (1. 1. jegyz.) idézek néhányat.