AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Kastaly Beatrix: A hírlap restaurálás néhány kérdése, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár állományára
segítségével néhány ponton a dokumentumhoz erősítjük, hogy nehogy elmozduljon, majd az esetleges hiányokat pótoljuk. A pótlás úgy történik, hogy az eredeti lapnak egyik oldalán szabályosan felrakjuk a rétegeket, a másik oldalról viszont csak a hiányzó részt takaró, azon valamivel túlérő foltot helyezünk el az eredetihez hasonló vastagságú és színű japánpapírból. Ezt pákával néhány ponton az alatta levő fóliához rögzítjük. Ezután elvégezzük a laminálást, melynek eredményeképpen a folt összeolvad a fóliával (s természetesen a lap is), de a túlérő rész nem, mivel alatta nem fólia, hanem az eredeti lap van. így a felesleg — a lapot alulról megvilágítva — eltávolítható, majd a szendvicskészítés és laminálás erről az oldalról is elvégezhető. A laminálás termelékenységére vonatkozólag még nincsenek tapasztalataink. Becsléseink szerint négy munkatárs nyolc óra alatt 150—200 lap teljes laminálását tudná elvégezni. Az eljárás nemcsak lassú, de költséges is. Ezért — s a kötött anyagnál jelentkező, már említett probléma miatt — külföldön is felismerték, hogy a hírlapok és a modern könyvállományok tömeges papírrestaurálási munkája nem oldható meg kizárólag a laminálás segítségével. Sőt, annak a költségek és a nagy súlygyarapodás miatt — valószínűleg az „utolsó lehetőségnek" kell maradnia. Ehhez járul az a tényező is, hogy a műanyag fólia és a papír együttesében természetes körülmények között bekövetkező változások megítéléséhez még nem telt el elegendően hosszú idő az első laminálások elvégzése óta. 2. „Regnal £2" Az 1969-ben Chicagóban, könyvtárosok számára tartott előadássorozat egyik témája az új állományvédelmi eljárások bemutatása volt 30 . Ezek között említette SMITH a prágai Ladislav SKEIVANEK komplex eljárását, amelyről a savtalanítás szempontjából már szóltam. Legközelebb 1971-ben, a IADA 31 II. Kongresszusán (Bécs—Budapest) hallottunk felőle, s akkor már bővebben. Az ecsetelt lehetőségek felkeltették érdeklődésünket, ezért 1972 telén Prágába utazott a Széchényi Könyvtár három munkatársa, hogy az Állami Könyvtárban közvetlenül szemügyre vegye a Regnal SÍ elnevezésű anyag és eljárás alkalmazási lehetőségeit. L. SKEIVANEK és munkatársai bemutatták az eljárást és megismertették a felhasználási lehetőségeket is. Ezek lényege a következőkben foglalható össze. A kopolimerből különböző célokra különböző töménységű (4,5—10%) etilalkoholos oldatokat készítenek. Az alkoholban lehet savtalanító szert (pl. magnéziumacetátot) is oldani, de mivel vizet is tartalmazhat, vízben oldódó semlegesítő anyagok is használhatók. Könyvek esetében főleg erősítő segédanyagként játszhat szerepet, mert lehetővé teszi meggyengült lapok fehérítését, tisztítását és vízben oldódó tinták rögzítésére is alkalmas. Ez utóbbi célra 5%-os oldat felel meg, a lapok erősítése pedig úgy történhet, hogy Regnal SÍ oldattal az egyik oldalra átmenetileg egy erősítő japánpapír-réteget ragasztunk fel. A szer alkalmazható az ún. papír hasítás elvégzéséhez is. Ennek során a lap két oldalát 8%-os oldattal kell bekenni, majd a széleket levágva, a lapot borax oldatba helyezni. A széleken így az oldat behatol a papírba, a rostokat fellazítja, de a felületen a védőhatás 30. SMITH, R. D.: I. mű. 31. IADA = Internationalen Arbeitsgemeinschaft der Archiv, — Bibliotheks- und Graphikrestauratoren . 140
