AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Kastaly Beatrix: A hírlap restaurálás néhány kérdése, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár állományára

az anyag védelmét is biztosító, megfeleló'en bekötött egység, de ez ugyanakkor a restaurálást — és néha a mikrofilmezést is — nagymértékben megnehezíti és körülményessé teszi. A nehézség abból adódik, hogy az általánosan alkalmazott és eddig jobban ismert fertőtlenítő, tisztító, fehérítő, savtalanító és papírerősítő eljárások csak különálló lapokon végezhetők el, mivel oldatokba való bemerítést, egyenkénti szárítást-préselést, ill. laponkénti fóliával való bevonást kívánnak meg. A még bekötetlen évfolyamok esetében — amelyek általában már igen rossz állapotban is vannak — a fenti módszer alkalmazása nem ütközik nehézségbe (a restaurált lapokat végül megfelelő módon be lehet kötni). A kötött anyag ismét két részre osztható: a teljes restaurálást igénylő és a — távlatilag is — semlegesítéssel elégségesen megóvható egységek csoportjára. Az előbbieknél általában megoldható a kötés szétszedése és a kötetnek — a gerincnél történő levágással — lapokká való alakítása. Ugyanakkor az is előfordul — nem is ritkán — hogy új, néhány éve készült kötésben nagyon savas, törékeny, a lapozást ki nem bíró lapok találhatók, gyakran a gerincnél annyira levágva, hogy még egy vágást nem viselnének el. Ilyen esetekben a teljes restaurálás elvégzésére is a kötet szétszedése nélkül kell módot találni. Mennyiségileg még nagyobb a semlegesítendő kötetek száma, amelyeknek kötése legtöbbször még hosszú ideig megfelelő, tehát ezt a műveletet lapokra való szétszedés nélkül kell megoldani. A restaurálás első mozzanata tehát a kötetek esetleges szétszedése. A szétszedés nélkül alkalmazható semlegesítő és papírerősítő megoldásokra a megfelelő helyen kitérek majd, itt csak a problémát kívántam felvetni. c) Fertőtlenítés, tisztítás Ezek a munkamozzanatok biztosítják, hogy a megőrzendő anyagban ne maradjanak olyan mechanikai, vegyi vagy biológiai szennyezések, amelyek a későbbiekben káros hatást fejtenének ki, illetve esztétikai szempontból rontják a restaurált anyag értékét. A hírlapok esetében természetesen nem léphetünk fel olyan igénnyel mint a legértékesebb régi könyveknél, de az alapvető szennyezéseket: por, szemét, zsír-, festék- vagy egyéb foltok, penésznyomok, el kell távolítani. Legtöbbször a portalanítás elegendő, speciális esetekben semleges mosószerrel való mosás, megfelelő szerves oldószerekkel vagy folttisztítókkal való folteltávolítás és fertőtlenítés szükséges. Ezek a kezelések a könyvrestaurálásban bevált módokon történhetnek, legfeljebb a nagy mennyiség miatt eltérő technikai megoldásokat (pl. fertőtlenítéshez autoklavot, ill. a vákuumot is biztosító vegyi fülkét, gyors szárítási lehetőséget) igényelnek. d) Fehérítés Hírlapok fehérítését csak rendkívüli esetekben tanácsos elvégezni, mivel minfenfajta alkalmas fehérítőszer (oxigén- és klórtartalmú anyagok) oxidáció révén fejti ki folteltávolító és színhalványító hatását. Az oxidációs reakció révén savak (pl. hipoklorit alkalmazása esetén sósav) keletkezhetnek, amelyek a cellulóz lebomlását katalizálják, illetve a fehérítőszer közvetlenül is reagálhat a cellulózmolekulával, s annak szakadását idézheti elő. Mindez a keletkező sav azonnali közömbösítésével és alapos vizes mosással elkerülhető, tekintve azonban az újság128