AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Emigráns magyar lapok Dél-Amerikában a második világháború éveiben

A Délamerikai Szabad Magyar Tanács távirata a Szovjetunió kormányához Amikor a felszabadító szovjethadsereg átlépte Magyarország határát, hogy megsemmisítve a náciíasisztákat, kiűzze őket az ország területéről, a Délamerikai Szabad Magyar Tanács Montevideoból a következő táviratot küldte a Szov« jctunió kormányának: A délamerikái szabad magyarok sohasem fogják elfelejteni vörös hadsereg és a szovjetnép segítségét hazánk felszabadításában. • A Délamorikai Szabad Magyar Tanács. A délamerikai Szabad Magyarok érzelmeit kifejező táviratról az uruguayi sajtó és a nemzetközi hírügynökségek is megemlékeztek. képe a Liberté, a negyvennyolcas forradalom dicsőítése; GOYA az inkvizíció ellen harcolt művészetével, CouRBET-t a rémuralom száműzte, PICASSO a Guernicával a francoista banditákat szégyeníti meg. „Öld a nácit a ceruzával. Az is öl, ha jól meghegyezed. Hegyezd a plajbászod, Major, gyürkőzz neki, meglásd, remekül fog ízleni a reggelid, ha a saját gyilkos rajzaid fogod látni a reggeli újságban . . . Manapság furcsán forognak a dolgok. Lehet, hogy egy szép napon a falhoz állít valami rehabilitált vagy új Pétain, a rajzaimért, talán az írókat is a megírandó propaganda írásaikért, téged meg future náci-ellenes skicceidért. Látod nem tagadom, hogy kockázat van a dologban. Dehát nem lehet ilyen decisive időkben csak a a légypapírra ragadt legyeket sajnálni". VÉRTES 1919-es emigrációjától kezdve hegyezte a ceruzáját, olyan rajzokat alkotott, amelyek az egész világon terjedve gyilkolták a hazai fehérterrort, majd a náci fasizmust, a háborút, az embertelenség minden fajtáját. A Magyar Lapok 1944. július 1-i számában jelent meg VÉRTES Marcell rajza, amely „Mentsük meg Magyarországot "-mozgalom New York-i nagygyűlésének emelvényén jelképezte a nácipatkányok ellepte szerencsétlen Magyarországot. A Magyar Lapokban több álnévvel találkozik az olvasó: Figyelő, Krónikás, Tahi, Zéta. Jó lenne tudni vajon ki, illetve kik rejtőzhettek az álnevek mögött ? (Zéta: Mennyit ér egy ember? 1944. május 20-án írt arról, hogy Bertold BRECHT, Hja EHRENBURG és mások művészetüket a fasizmus elleni harc szolgálatába állították.) 442