AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Emigráns magyar lapok Dél-Amerikában a második világháború éveiben

véletlenül! Mert ez az ellenség az emberiség ellensége, tagadja a szellemit, az istenit az emberben, tagadja az ember veleszületett törekvését a magasabb, jobb, igazabb és igazságosabb iránt. Végleges tény az, hogy Oroszország ebben a háborúban nemcsak saját magáért harcol, de egyidőben minden emberért és szabadságukért, — bármennyire más is a szabadság szocialista felfogása, mint a nyugati demokráciáké. Természetesen tudom — mindnyájan tisztában vagyunk azzal —, hogy a demokráciában vannak, akik a Szovjetunió és a nyugat politikai és gazdasági életformájának különbözőségei mellett, kis jelentőséget tulajdonítanak a hasonlóságoknak. Vannak személyek és csoportok, amelyek félnek Oroszországtól, mert gyűlölik ama fejlődést, melyre mi minden reményünket építjük: a szocializmus és demokrácia kapcsolatára, a szabadság és igazság új egyensúlyának megalkotására, amely a népek nemzeti és nemzetközi létét határozza meg s az egyén és a közösség értékeit megbecsüli. . . Lehet, hogy ezek nem tudatosan kívánják a náci-Németország győzelmét — erre még ők sem képesek. És mégis ők azok, akiknek hallgatólagos rokonszenvére és titkos segítségére a hitlerek és goebbelsek számítanak . . . Ne értsen félre! Nem az amerikai népről s legfőbb vezetőiről szólok, de kifejezetten személyekről és csoportokról, a fasizmus protektorairól, akiknek mindenütt van befolyásuk; s valóban a fasizmusnak mindenütt a világon vannak ilyen protektorai. Legyen meggyőződve arról és legyenek meggyőződve honfitársai is, hogy mind az amerikai, mind az angol népben mélységes rokonszenv él Oroszország és hősies harca iránt, hogy különösen az amerikai értelmiség fáradhatatlanul hangsúlyozza Oroszország és Amerika joviszonyanak szükségességét és a két nép együttműködésének folytatását követeli. Talán azt válaszolja, hogy időinkben az események általános alakulására az értelmiség befolyása erősen csökkent. Lehet, de megmarad a nép, megmarad az angolszász demokrácia, amelynek erejében bízhatunk annyira, hogy meg legyünk győződve: utolsósorban a nagy döntések a népek, és nem félelemmel és gyűlölettel telített érdekcsoportok akarata szellemében történnek. Engedje meg kedves Alexej Tolsztoj, hogy a szeretet és csodálat szavaival zárjam a nagy, szent, mélyen orosz kultúra iránt, amelynek életemért, műveltségemért oly sokkal tartozom! Szerencsét kívánok Önnek, Alexis Tolsztoj, ahhoz a tisztességhez, hogy ebben a hagyományban él s ahhoz az előjoghoz, hogy e hagyományt a szociális megújhodás légkörében bizalommal a jövő iránt, szolgálhatja. Az Új Világ 1943 októberében szűnt meg, s ugyanez év december 1-én indult útjára szellemi rokona, utóda, a Magyar Lapok — Paginas Hungaras, EHRENFELD Béla szerkesztésében. Az első szám címoldalán KÁROLYI Mihály portréja látható, s mellette A los lectores című bevezető cikk, spanyolul. Magyar fordítása a második oldalon található, Az olvasóhoz címmel. „Új magyar lap köszönt be az Argentínában és a többi dél-amerikai országokban élő magyar családok otthonába ... A Magyar Lapok a külországokban élő többmillió magyar történelmi hivatásának kíván egyik szerény kifejezője lenni..." E hivatás a két utolsó háborús évben: a náci fasizmus lényegének feltárása, nemzetközi akciók szervezése a háború ellen, a békéért. Az első számban — mint az Új Világb&n is — KÁROLYI Mihály cikke ad programot A nép nem küld sürgönyöket. . . címmel. „A háborút még nem nyertük meg, de a fasizmus eszméi már vereséget szenvedtek ... A köznép Magyarországon és mindenütt a világon, békét és társadalmi biztonságot akar ... A nép cselekszik, sztrájkol, szabotázst űz. A nép — nem küld sürgönyöket" — így zárul a cikk. A Magyar Lapok több mint egy esztendőn át —1943 decemberétől 1945. január 13-ig — közölte a háborús híreket, az ellenállási mozgalom eseményeit, így a Károlyi vezette nemzetközi összefogás egy-egy sikeres megnyilvánulásáról is számot adott. Az első szám egyik alapvető cikke A Dél-Amerikái Szabad Magyar Tanács jelentősége és feladatai, ezt követik a hasonló tárgyú írások, amelyek közül az egyik legjelentősebb: Károlyi Mihály üzeni: Alkossanak az oroszországi magyar 439