AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

fordulópontnak tekinthető Magyarország britanniai megítélésében, s ettől kezdve a kritikai hangok egyre erősebbekké válnak. YOLLAND 1907-es füzetében

53 már e kritikákkal szemben próbálja megvédeni a függetlenségi álláspontot, meglehetősen szerencsétlenül megválasztott érvekkel, elsősorban a tekintélyes hetilap, a Spectator hasábjain a magyarországi viszonyokat élesen bíráló SCOTUS VIATOR diszkreditálására törekszik. SCOTUS VIATOR már 1908 végén nyilvánosan felfedte kilétét, miután a magyar sajtóban a legkülönbözőbb képtelen feltevések jelentek meg személyével kapcsolatban, de a két világháború között keletkező magyar politikai irodalomba és némileg a közgondolkodásba is fiatalkori írói nevén került be, mint kétes egzisztenciáját álnév mögé rejtő megvásárolt agitátor. Pedig a skót származására romantikus lelkesedéssel büszke Robert William SETOST-WATSON 1905 novemberében még mint a magyar liberális tradíciók híve és a koalíció ügyének szenvedélyes szószólója érkezett Bécsbe, de 1906 tavaszán tett magyarországi utazásai és a koalíciós politikusokkal való találkozásai fokozódó mértékben szembefordították korábbi nézeteivel, a nemzetiségi vezetők pedig sikerrel győzték meg ügyük helyességéről.

54 Vallásos, moralista liberalizmusa őszintén átérzett szenvedélyesseggel párosult és ez a hangnem fölöttébb alkalmas volt a brit közönség megnyerésére. A magyar belpolitikának, nemzetiségi politikának korábban is voltak — főként német és francia — bírálói, de joggal állapítja meg PÉTER László: „Egyetlen kritikus sem érte el annak a hatásnak a töredékét sem, amit az ő munkái gyakoroltak Nyugat-Európa közvéleményére ... Ez [a befolyás] visszahatott a magyarországi helyzetre, bátorította a nemzetiségek vezetőit, míg a magyar hivatalos köröket még erőteljesebb intézkedésekre késztette. Ezért 1907 vízválasztót jelent mind a magyarokról külföldön kialakított kép megváltoztatásában, mind az országon belül kialakuló növekvő feszültség terén."

55 STEED és SETON-WATSON tevékenységét hasonlóan ítéli meg Közép-Európa kiemelkedő brit szakértője, C. A. MACARTNEY is: 1908 után „megváltozott a Monarchia nemzeti problémáival kapcsolatban a brit közvélemény magatartása .. . Steed és SetonWatson csak egyének voltak, ekkoriban nem is beszélhetünk a Monarchiával kapcsolatban általánosan elfogadott brit véleményről. Továbbra is jelentek meg meglehetősen barátságos nézetek, de e két ember ítélete már ekkor is kivételesen sokat számított, később pedig — mint látni fogjuk — olyan 53. A. B. YOLLAND : The constitutional struggle of the Magyars. An answer to Scotus Viator and Co. London, 1907, Polsue. 15 1. 54. Tributes to R. W. Seton-Watson: a Symposium. = The Slavonic and East European Review. 75. sz. 1952. jun., 331 — 364. 1. — Visszaemlékezésében STEED túlzottan dramatizálja SETON-WATSON fordulatát és az időpontot is tévesen jelöli meg. Uo. 331 — 332. 1. Nála minden bizonnyal hitelesebbnek fogadható el SETON-WATSON fiának beszámolója: Hugh SETON-WATSON : R. W. Seton- Watson and the Roumanians. = Revue Roumain d'Historie 1971. 25 — 41. 1. — Vö. A. J. MAY: R. W. Seton-Watson and British Anti-Hapsburg sentiment. = The American Slavonic and East European Review. 1961. febr. 40—54. 1. és uő.: The passing of the Habsburg Monarchy. 1914—1918. Vol. 1 — 2. Philadelphia, 1968. University of Pennsylvania Press. 236-238. 1. 55. László PÉTER: R. W. Seton-Watson's 'Racial Problems in Hungary' — its genesis and significance. Kézirat. Ezúton is köszönetet mondok DK. PÉTER Lászlónak, a londoni egyetem Szláv- és Kelet-Európai Intézete tanárának számos tanácsáért és segítségéért, valamint gyűjteményei rendelkezésemre bocsátásáért. 416