AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: A Válasz sorsának alakulása 1934 után

kiállításban, ami a legkényesebb igényeket is kielégíti. Az előfizetési díj szerény összege tehát valóban nem áll arányban a lap által nyújtott szolgáltatással. Megismétlem tehát tiszteletteljes kérésemet és kérem a Méltóságos Polgármester Úr jóindulatú intézkedését az előfizetés elrendelése iránt. Maradok Méltóságos Úrnak mindenkor szolgálatkész, tisztelő híve: Budapest, 1935. február 27. Németh Imre a Válasz felelős szerkesztője és kiadója Mi haszna lesz e levélnek, s más szervezői törekvésnek, nem tudhatni. Azt azonban tudjuk, hogy amikor NÉMETH Imre megválik a lapszerkesztéstől, a Kecskeméti Nyomda Rt. — TÓTH László — igen hivatalos hangon kéri számon NÉMETH Imrén a lap tartozását. 1935. szeptember 26-án kelt a levél, mely szerint: ,,Mai szóbeli tárgyalásunk alapján hozzájárulunk ahhoz, hogy a Válasz Nagyságod által átvállalt számlája P 730,89 1935 október hótól kezdődően havi P 100,— Egyszáz pengős részletekben egyenlíttessék ki."

12 Igaz, NÉMETH Imre lapterjesztői munkássága nem is bontakozhatik ki azon fél esztendőnyi időben, míg a Válasz felelős szerkesztője. Annyi azonban biztos, hogy a lap nehéz anyagi helyzetét rendezi, s vállára veszi a terhét. Személyes sorsa azonban úgy fordul, hogy a lap szerkesztésétől meg kell válnia. Talán bele is fáradt, hiszen nem volt a laphoz úgy köze, mint alapítóinak, vagy a lapot támogató íróknak. Az anyagi nehézségek is riasztják. A döntő ok azonban, hogy szülőföldjén föllép képviselőnek a többségi párt, a NEP (Nemzeti Egység Pártja) égisze alatt, s megválasztják. Ellenfele CSEKONICS Iván grófra 3949-en, reá pedig 5635-en szavaznak. Fölényes győzelme pályájának teljesülését ígéri, a MOT szerkesztése egzisztenciájának alapja; ilyen elfoglaltság mellett nem tudja vállalni, hogy havonként egyszer három-négy napot Kecskeméten töltsön, a lapot megszerkesztendő. Kinek adná át a lapot? — előbb maga ítél felőle. OKTUTAYra ruházná át teljesen, akivel jó kapcsolatot tart, aki amúgyis szoros viszonyban van a Válasz írói körével is, a kecskeméti nyomdával is. Ott nyomják a Magyarságtudományt, OETTJTAY folyóiratát. 1935. május 18. keltezéssel írott levelében NÉMETH Imre azt közli a Franklin Könyvesbolttal — a Válasz bizományosával —, „hogy a VÁLASZ felelős szerkesztői és kiadói tisztét Ortutay Gyula barátomnak adom át."

13 Ugy cselekszik, ahogy saját lappal teheti. Amint azonban szándékát közli iLLYÉssel, hamarosan új döntés születik. Ama néhány hónap alatt is, míg a lap dolgát NÉMETH Imre eligazítani próbálta, romlott a helyzet a Válasz írói körében. ILLYÉS SÁRKÖziről írott nekrológja így eleveníti föl a pillanatot, mikor a Válasz körül csoportosuló írók arra eszmélnek, el kell határozni lapjuk sorsát: „Emlékszem az éjszakába nyúló tanácskozásra, amelyet most visszanézve a mozgalom első nagy fordulójának kell látnunk. A sokfelől összegyűlt, de össze nem állt, mert változatlanul sokfelé húzó tábor a válság mélyére jutott. Ha a Válasz a mozgalom harci kocsijának nevezett, ezt a szekeret már kerekeire szedtük s úgy látszott nem lesz, aki mégegyszer összerakja, nem akad többé, aki vállalni meri a szerkesztő idegnyűvő posztját. Már indulóban voltunk, kezünkben — a búcsúzó kézfogás helyett is — a leakasztott kalap. Utolsó kísérletül 12. TÓTH László levele NÉMETH Imréhez. OSZK, Kézirattár, Németh I. Hagyaték. 13. NÉMETH IMRE levele a Franklinhoz. Uo. 390