AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovics Antal aforizmái

Mindezek a felsorolt kiragadott példák mutatják, hogy a kamaraelnök jóváhagyásával történt a latin nyelvű ügyintézés mellőzése. Nyilván az volt az érv: ha németül is lehet levelezni, akkor magyarul is lehet. S mint látjuk, maga az elnök is levelezett hivatalosan magyarul. Az a feltevés, hogy gyenge latin tudás miatt leveleztek volna magyarul, szóba sem jöhet: legtöbb levélírónak latin nyelvű levelei is fennmaradtak. Az elnök kedvéért leveleztek magyarul, mert tudták, hogy szereti ezt a nyelvet. Korábban GRASSALKOVICS is inkább latin nyelven intézte hivatalos ügyeit a Kamarával. Más valamiről van itt szó, mint egyszerű kényelmi ügyről. „Der Nation stark zugethan" — mondta az elnökről nem sokkal későbben HAUGWITZ.

42 Ez a magyar nyelvű levelezés összefüggésben van azzal, amit az állásért GRASSALKovicshoz folyamodó WINCKHLER László így fejezett ki: „Valóságos Haza Fia és nem csak igaz Nemes Ember . . . vagyok, született Magyar nyelvemen kívül Tótul olahul tudok . . . esedezem Született Haza Fiainak aplicatiojaban gyönyörködő kegyelmét és Segedelmét. . ,"

43 Ugyenezt a levelet a Kamara tanácsához latinul is elküldte. Nincs kétség: köztudomású volt GRASSALxovicsról, hogy az állások betöltésénél a született magyarokat pártfogolta és szívesen szólt magyarul. Egyik, ERDŐDY Györgyhöz írt, keltezés nélküli levelében erről maga tesz tanúságot: „eláboráltatom a Cameralis Statust és óhajtom. . . azaknak számát oly érdemes Nemes Iff iákkal, mint recommendált Nász vádi Uram tellyesithetni".

44 Mikor a gabonahivatal állásainak betöltése során GÖRGEY Jánost próbaképpen javasolta, hogy „az ország-lakosok megvigasztalására mostantól a gabona-hivatalokba már a haza fiait is vegyék fel", leszögezte: ha nem lenne alkalmas GÖRGEY, más nemes magyar egyént keressenek, aki megfelel a követelményeknek.

45 Pedig GRASSALKOVICS a kinevezések ügyeiben saját elvei szerint járt el, s nem vette mindig figyelembe még az előkelő pártfogók óhajait sem.

46 Érdekes az is, hogy a magyar nyelvű ügyintézés GRASSALKOVTCS részéről, a magyarok pártfogása a hivatalokban időben szinte egybeesik az Unalmas és beteges gondolatok 1757-ből keltezett, merészebben bíráló hangvételű kéziratvariánsának keletkezésével. Véletlen ez? Semmi esetre sem. Valahogy úgy rekonstruálhatjuk a dolgot: a hétéves háború kezdete óta újra szükség volt a magyarok kardjára. Ez emelte a magyarság — elsősorban persze a politikai jogokkal rendelkező nemesség — öntudatát. GRASSALKOVICS ezzel az irányzattal haladt, sőt ennek lett szóvivője. A rendi-nemzeti politika együtt jár nála a nemzeti nyelv használatával és gondolatainak a nemzeti nyelven való írásos megörökítés szándékával. 42. EMBER Gy.: Der österreichische Staatsrat und die ungarische Verfassung. 1761 — 1768. I. = Acta Historica. Vol. VI. No. 3—4. pag. 343. 1. 8. sz. jegyzetet. 43. Magy. Orsz. Ltr., Magy. Kamara Levéltára, Litterae ad Cameram Exaratae, 1758 — 339 és 450. 44. GRASSALKOVICS Antal—ERDŐDY Györgyhöz. Kelt. n. [1755] Slovensky Státny Ustredny Archiv, Bratislava. Archiv Fam. Erdődy. JE. Missiles. 45. Magy. Orsz. Ltr., Magy. Kamara Levéltára, Litterae ad Cameram Exaratae, 1758 — 887. 46. Pl. GRASSALKOVICS Antal—ERDŐDY Györgyhöz. Gödöllő, 1754 szept. 27. Slovensky Státny Ustredny Archiv, Bratislava. Archiv Fam. Erdődy. JE. Missiles. Másik jellegzetes eset: Magy. Orsz. Ltr., Magy. Kamara Levéltára, Protocollum Cameralis Consilii, 1753., pag. 739 és 818. 331