AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovics Antal aforizmái

Könyvtár Kézirattára őriz

15

, szabályos ő és ü betűket használt: ez arra mutat, hogy a szöveg nem az ő autográfiája, amit különben az írástípus lényeges eltérése is alátámaszt. A kézirat leírója tehát nem maga GRASSALKOVICS Antal volt, de hozzá közelálló személy, kortársa. íródeák mellett szól a kalligrafikus írás. De az is lehet, hogy környezetének valamelyik tagjával, esetleg valamelyik gyermekével irattá le gondolatait. A szerzőség ténye azonban pszichológiai érvekkel szinte bizonyosan eldönthető. Ezt támasztják alá a kézirat keletkezési adatai is. A kötet címlapján felül a cím és szöveg írásától teljesen elütő kézírással az alábbi ajánlás olvasható: „Donavit MuseoHungarico 29

na X

bris 1809 J?[everendus] .ßfeverendus] Dfominus] Canon[icus] M[agno] Varad[iensis] Josephus Németh de Nyék." A kézirat tehát már 1809 óta az Országos Széchényi Könyvtár állományában van, s így a törzsanyag régebbi részéhez tartozik. Az ajándékozó, nyéki NÉMETH József nagyváradi kanonok nem volt irodalmilag ismert személyiség

16

; rokona lehetett a MARTiNOVics-perben híressé vált nyéki NÉMETH János királyi ügyigazgató és kamarai tanácsosnak. Valószínűleg személyi kapcsolatok révén jutott a kis kötet birtokába. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának 1956-ban sokszorosításban megjelent katalógusa közelebbi meghatározást nem ad, a kéziratot csak 18. századinak, egykorúnak jelzi; az autográfia kérdésében sem foglal határozottan állást. Magyarázatul zárójelben hozzáteszi: (Társadalombölcselet.). Félbőrkötését is egykorúnak jelzi.

17 Ha pontosabb időhatárokat akarunk rögzíteni, a címből és a címlap verzóján levő ajánlásból kell kiindulnunk. GRASSALKOVICS Antal 1743-ban lett gróffá, aminek a címlap nevezi. BARKÓCZY Ferenc pedig, akinek a munka ajánlva van, 1744-ben lett egri püspök, amint az ajánlásban szerepel. Ez terminus post quem. 1761-ben BARKÓCZY esztergomi érsekké lépett elő: ez az év látszik a munka keletkezése szempontjából a lehető legvégső időpontnak. Figyelemre méltó azonban, hogy a címlapon GRASSALKOVicsnak sem 1748-ban elért kamaraelnöki rangja, sem az 1751-ben nyert koronaőri címe nem szerepel. Ez, tekintve hogy a kor a címeknek, rangoknak nagy jelentőséget tulajdonított, arra is enged következtetni, hogy a kötet oly szűk kör részére készült, amelyben a címek jelentősége háttérbe szorul. Ilyennek képzelhető a közvetlen baráti kör. GRASSALKOVICS munkájának van egy másik, 1757-es évszámmal ellátott variáns kézirata is. Ezt a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtárának kézirattára őrzi H 22 jelzet alatt. Címe: Beteges és unalmas Gondolattyai Gyaraky Gr off Grassalkovics Antal i^elséges] Magyar Udvari Kamara Consiliariussának 1757". Ez a verzió sem autográf, bár egyes betűi hasonlítanak a kamara15. Correspondentia Autographa Praelatorum Magnatum Hungáriáé idiomate patrio. saec. XVIII. OSZKK. Fol. Hung. 168. ff. 144. (145)-145(146). 16. SZINXEYEI nem említi. A schematismusokban 1806-tól kezdve szerepel: ez évben a nagyváradi egyházmegyében és tankerületben működik. Apostoli protonotárius, a konzisztoriális szék és Bihar megye táblájának ülnöke: 1808-ban akadémiai hitszónok is: 1809-ben a nagyváradi káptalan kanonokja: 1815-ben prépost Nagyváradon. 17. Az OSZK magyar nyelvű újkori kötetes kéziratainak katalógusa. III. köt. Bp. 1956, 995. 1. 18. Például: OSZK variáns, II. rész 17. szám (a továbbiakban az OSZK variáns idézeteit a római számmal idézett rész per az egyes részeken belüli sorszám jelöli), és Egyetemi Könyvtári variáns 118. szám (a továbbiakban az egyszerű két és háromjegyű számok az Egyetemi Könyvtári variáns gondolatainak sorszámát jelentik.) 3 26