AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Joannes Manlius könyvkötői tevékenysége

(1603) Den Edlen vnd vesten/ Auch fürsichtige(n) Ehrsame(n) vnd Wolweisen Herrn N. N. Burgermeister Richter vnnd Raht[!] der Königlichen Freystadt Odenburg in Vngern/ Meinen G

: vnd gebietenden Herrn. — Verehr ich Hans Mannel Buchdrukker zu Creutz diesen Callender zu einem Glückseligen Newen Jhar. (1605) Magnificis, Nobilibvs, Spectatissimis, Et Prvdentissimis viris, Cos: Ivdici, coeterisque Inclytae Regiaeque liberae Ciuitatis Soproniensis, Senatoribus, Dominis ac Patronis meis plurimum honorandis, hoc Calendarium, humilime trenae loco offert & conseerat, Iohannes Manlius Typographus. MANLIUS tehát az 1599-re szóló naptáron mint keresztúri nyomdász tüntette fel magát. Miután a kalendáriumokat feltehetően az érvényességük megkezdése előtti hetekben juttatták el a címzettekhez, jogos a következtetés, hogy az 1598. és az 1602. esztendő végén Keresztúron dolgozott. Miután ő rendkívül sűrűn változtatta lakóhelyét, minden erre vonatkozó adat hasznos lehet. Fennmaradt nyomtatványai alapján eddig is tudott volt, hogy 1598-ban Keresztúron tevékenykedett, de 1602-ből csak Sárváron készült kiadványai ismeretesek. így 1603—1605 közötti, utolsó keresztúri tartózkodásának kezdete — amelynek végén azután nyomdászunk elhunyt — a fentiek alapján az 1602. év végére hozható előbbre. A soproni városi levéltár rendkívül értékes, több mint száz darabból álló és a 19. századig terjedő naptárgyűjteményében levő hét Manlius-kötés közül csak az 1602. évre szóló példányt nem szánták már eredetileg is Sopron városának, hanem személy szerint Melchior Sanct BARTHOLONY városi tanácsosnak. Ez a kötet az első szennylevélre ragasztott címke tanúsága szerint a múlt század második felében Karl HERBST soproni kereskedő birtokában volt. Nyilván tőle került — és csak ekkor — a városi levéltár tulajdonába ez a kalendárium. Az összes többit — részben a nyomtatott ajánlás (1584), részben a kötéstáblába préselt sorok (1599, 1603 és 1605) tanúsága szerint — már elkészültekor Sopron városának szánták. Az eddig azonosított 24 Manlius-kötésen összesen 28 egymástól elkülöníthető díszítő elem található. Hogy egyrészt összegezzük az eddigi eredményeket, másrészt hogy segítséget nyújtsunk további Manlius-kötések felderítéséhez, az alábbiakban részletesen regisztráljuk ezeket.

15 A kötéstáblák díszítésére használt minták három nagy csoportra oszlanak: az első az ún. görgetok (római számmal jelölve 8 db), a második a bélyegzők (kisbetűvel jelölve 11 db), a harmadik a lemezek (nagybetűvel jelölve 9 db). Görgetok (A méret megjelölése: a görgető lenyomatának egyszeri hossza, illetve szélessége. — Negatív: a díszítő elemek benyomódnak a bőrbe, amelyek különben általában kidomborodnak. — A lelőhelyek sorrendjét a kötésekben levő nyomtatványok megjelenési éve határozta meg.) 15. A díszítőelemek leírásában, de általában a könyvkötészeti problémáim megoldásában igen értékes segítséget nyújtott Sz. KOROKSAY Éva, akinek e helyen is köszönetet mondok. 312