AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

vezetőjénél előre bejelentették, délelőtt 9 és délután 1 óra között a könyvtárat a két nyári hónapban is használhatták (55. §. 1.). Megismételte az 1909. évi szabályzat a korábbi szabályzatnak azt a rendelkezését, mely lehetővé tette a tudományos kutatók számára, hogy az olvasóterem nyitvatartási ideje alatt a könyvtárt „tudományos búvárlat céljából" az erre a célra kijelölt külön dolgozóteremben használják (1898. évi Szab. 54. §. 14. 2. bek. — 1909. évi Szab. 55. §. 18. 2. bek.). Új viszont az 1909. évi szabályzatnak ezzel kapcsolatos az a rendelkezése, hogy: „Kéziratok, oklevelek, ritkaságok csakis ezen külön dolgozó helyiségben használhatók" (55. §. 18. 2. bek.). Ilyen megszorítást korábban csak a levéltári anyag tekintetében tartalmazott az 1889. évi könyvtári ügyrend 26. §-a. Olyan intézkedés volt ez, amely egyaránt szolgálta a könyvtári anyag védelmét és a tudományos kutatás érdekeit. Új rendelkezés volt az 1909. évi szabályzatban az is, hogy: ,,A könyvtár olvasótermében regények, szépirodalmi művek csak igazolt tanulmányozás céljaira adatnak ki" (55. §. 10.). Ez okszerűen következik a könyvtárnak a 49. §-ban meghatározott feladatából, mely szerint a könyvtárnak a kutatás számára kell anyagát használhatóvá tennie. Hangsúlyozni kívánta ez a szabályzat azt, hogy a Széchényi Könyvtár nem szórakoztatási célú közművelődési intézmény. Ez egyébként félreérthetetlenül kitűnt már az 1866. évi olvasótermi szabályzatból is (3. §.), mint arra e szabályzat ismertetése során is rámutattunk. Az olvasóterem meghosszabbított nyitvatartási idejével függött össze az 1909. évi szabályzat 56. §-ának következő rendelkezése: „A könyvtár tisztviselőinek egyike váltakozó sorrendben du. 1 órától 4 óráig felügyeletet tart s a rendre és a könyvtári kiszolgálás pontosságára felügyel. A délutáni felügyeletet teljesítő tisztviselő a délelőtti hivatalos működéstől fölmentetik. — A délután 4 óráig tartó könyvtárnyitás idejében a könyvtári szolgaszemélyzet délelőtt 8 órától délután 4 óráig, egy órai távozási idő engedélyezésével, a könyvtárban jelen lenni tartozik. A meghosszabbított munkaidőért anyagi kárpótlásban részesül, melyről az állami költségvetés gondoskodik." Erre az új rendelkezésre azért volt szükség, mert az új szabályzat a könyvtár nyitvatartási idejét a korábbi szabályzat rendelkezéséhez képest — az időközben már bevezetett új nyitvatartási rendnek megfelelően — meghosszabbította, viszont a hivatali idő tekintetében továbbra is a régi szabályozás maradt érvényben, mely szerint a hivatalos órák hétköznaponként reggel 9 órától délután 1 óráig tartottak. Már utaltunk rá, hogy az 1909. évi szervezeti és szolgálati szabályzat a könyvtári nyitvatartási idő tekintetében tulajdonképpen csak legalizálni kívánta az évek óta fennálló tényleges helyzetet, hiszen a meghosszabbított nyitvatartási időt a könyvtár már 1904. októberében bevezette. Ennek megfelelően a szolgaszemélyzetnek a szabályzatban említett anyagi kárpótlása is már korábban megtörtént. Első ízben az 1905. évi állami költségvetési előirányzat gondoskodott erről.

28 28. Ez a költségvetési előirányzat egyébként sohsem vált törvénnyé, mert 1905-ben nem volt törvényes állami költségvetés. A ténylegesen teljesített kiadások és befolyt bevételek elszámolásáról az 1906: II. te intézkedett. A költségvetési javaslatban „a Széchényi Országos Könyvtár használati idejének meghosszabbításával járó felügyelet költségeire" . . . 3000 Korona volt előirányozva. A miniszteri indokolásból: ,,E meghosszabbított nyitási idő alatt a tisztviselők váltakozó sorrendben, minden anyagi kárpótlás nélkül ajánlották fel szolgálatukat, ellenben a terhes és három órával meghosszabbított időre kiterjedő 295