AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Illyés Katalin: Adatok a hírlaptári állomány kialakulásának történetéhez 1884-től 1914-ig

melyet az országgyűlés jóváhagyott a Hírlaptár céljaira, mert eddig évente ebből mindig csak 700,— forintot fizettek ki.

68 Az 1896. évre szóló költségvetési javaslatot már FEJÉKPATAKY László, a könyvtár új igazgatója készítette, melyben részletesen megindokolja, hogy miért tartja szükségesnek a Hírlaptár évi 1200,— forint dotációját 2000,— forintra felemelni: ,, ... Ez az összeg régi magyar hírlapok évfolyamainak kiegészítésére és kivált a hírlapok köttetésére szolgál." Nem helyes, hogy a hírlapkönyvtár csak a kötelespéldányokból gyarapszik. „ . . . Ennek bírnia kell első sorban a külföldön (kivált Amerikában) magyar nyelven megjelenő hírlapokat, valamint az idegen nyelvű hírlapok közül azokat, melyek magyar ügyeket kiváló módon tárgyalnak. Ilyenek első sorban a horvátországi nevezetesebb lapok — Agramer Zeitung, Obzor stb., azután az ausztriai lapok nevezetesebbjei pl. Neue Freie Presse, Fremdenblatt, Wiener Zeitung, Presse stb., továbbá külföldön a Temps, Journal des Débats, Times, Kölnische Zeitung, Allgemeine Zeitung (München), valamely kiváló orosz és román lap stb. Minthogy mindezen hírlapok, melyek telve vannak magyar vonatkozású közleményekkel, csakis előfizetés útján szerezhetők meg: teljesen indokoltnak tartanám, ha a hírlapkönyvtár 1200 frtnyi dotatioja 2000 frtra felemeltetnék."

69 Szinte szóról szóra ugyanezt ismétli az 1897. évre készített költségvetési javaslatban.

70 1896-ban FEJÉKPATAKY intéz felterjesztést SZALAY Imre múzeumigazgatóhoz annak érdekében, hogy a költségvetésben megszabott 1200 frtot utalják ki a Hír lapkönyvtárnak, mert már évek óta csak évi 760 frtot kap, ami még köttetésre sem elég, nemhogy gyarapításra.

71 Az 1898-ra és 1899-re készített javaslat is ugyanazokat mondja, mint az előzők, a helyzet tehát semmit sem javult. 1913-ra az előző évi 2400 koronás tételt kéri 4000 koronára felemelni, mert a köttetés annyira megdrágult, hogy még a 4000 korona sem teszi lehetővé, hogy minden hírlapot beköttessenek.

72 Az előbbiekben már említett, 1911-ben megejtett általános vizsgálat megállapította, hogy 1900—1909-ig az egyes osztályoknak a következő összegek álltak rendelkezésére: nyomtatvány! osztály 122 701,76 korona hírlapkönyvtár 2 294,41 korona a kettő összesen 124 996,17 korona 130 119,46 korona 78 348,14 korona 208 467,60 korona

73 Az adatok mutatják, hogy mennyivel kevesebb volt a nyomtatványi osztály és a hírlapkönyvtár együttes dotációja, mint a levéltáré és a kézirattáré. Ezt 68. OSZK irattár 5/1893. 69. OSZK irattár 221/1895. 70. OSZK irattár 268/1896. 71. OSZK irattár 604/1896. 72. OSZK irattár 304/1912. 73. OSZK irattár 239/1911. levéltár kézirattár a kettő összesen 260