AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Illyés Katalin: Adatok a hírlaptári állomány kialakulásának történetéhez 1884-től 1914-ig

nem egységes számolási alapon kívül az is, hogy a restanciát hol hozzáadják a gyarapodáshoz, hol nem. Ebből származik, hogy a könyvtár egyáltalán nem tudja, hogy mennyi az állománya, ahány kimutatás, annyi eredmény. FEJÉRPATAKY válaszolt a jegyzőkönyvre,

35 de válasza csak magyarázat, nem befolyásolja azt a tényt, hogy a hírlaptári nyilvántartásokból nem lehetett hiteles statisztikát összeállítani. A kötelespéldány-szolgáltatás történetének e szakaszából is látható, hogy mennyi nehézséggel kellett megküzdenie a könyvtárnak, míg ezt a társadalom és a mindenkori kormányzat által is elismert, törvénybe foglalt jogát érvényesíteni tudta. Márpedig a századfordulóig a kötelespéldány a könyvtár jóformán egyetlen gyarapodási forrása. FEJÉRPATAKY írja az 1896. évre szóló költségvetési javaslatban: ,,a hírlapkönyvtár (leszámítva az alig számbavehető kiegészítéseket) csakis a köteles nyomdai termékek beküldése által gyarapodik . . ."

36 Ajándék A tárgyalt időszakban a Hírlaptár gyarapodásának legjelentősebb tétele — a kötelespéldányok mellett — az ajándék volt. Már utaltunk rá, hogy a Hírlaptár, illetve a Hírlapkönyvtár, csak jóval a magyarországi tömegsajtó kialakulása után jött létre. Nyilvánvalóan ez is egyik oka volt annak, hogy a Hírlaptár állománya — az alapítást megelőző időből származó periodikák, elsősorban a hírlapok tekintetében — nagyon hiányos volt. Az 1884-et megelőző időszak sajtótermékeiből hiányzó címek és számok — tekintve, hogy a könyvtárnak vásárlásra csak nagyon kevés pénze jutott — többnyire ajándék formájában kerültek az állományba. Nem csökkent az ajándékozás jelentősége az alapítást követő években sem, a belföldi anyag tekintetében a századfordulóig, a külföldi anyag tekintetében viszont a tárgyalt időszak végéig, tehát az első világháború kitöréséig. Az irattár számos kisebb-nagyobb ajándékozás tényét rögzítette, de megörökítette az ajándékozók nevét a korabeli sajtó is, minthogy a könyvtár az újságokon keresztül mondott köszönetet az ajándékozóknak, további és újabb ajándékozásra buzdítva ezzel az olvasókat.

37 A Magyarország területén megjelent periodikákból az esetek nagyobb részében szórványszámokat ajándékoztak, amelyek a könyvtárban már meglevő anyag kiegészítéséül szolgáltak. Ritkábban fordult elő, hogy egy-egy szerkesztő lapjának egész évfolyamát ajándékozta: pl. 1883-ban KÁNITZ Ágoston szerkesztő a Magyar Növénytani Lapok (Kolozsvár) 1882-es évfolyamát küldte el.

38 Értékesek voltak persze az ajándékok — főleg a gyűjtőkörbe tartozó tudományos folyóiratok teljes évfolyamai akkor is, ha nem pótlásra, hanem másodpéldányként szolgáltak. Egyrészt megkönnyítették az olvasószolgálat és a kölcsönzés helyzetét, másrészt lehetővé tették az egyik példány archiválását. 189635. FEJÉRPATAKY László . . . nyilatkozata a M. N. Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtárában elrendelt vizsgálatról írt jelentésekre. Bp. 1911. 191. p. 36. OSZK irattár 221/1895. 37. A Magyar Könyvszemle is évente név szerint közli az ajándékozókat. 38. OSZK irattár 60/1883. A küldemények évente megismétlődnek (OSZK irattár 67/1885). 253