AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Illyés Katalin: Adatok a hírlaptári állomány kialakulásának történetéhez 1884-től 1914-ig

Ezt bizonyítja az a jelentés, melyet MAJLÁTH Béla, a könyvtár akkori vezetője 1883. június 1-én terjesztett a múzeum igazgatója elé. A jelentés sajnos hiányos, mert impurum lévén nincsenek csatolva a mellékletek. A könyvtárnak 294 nyomdáról van tudomása, olvasható a jelentésben, holott az 1883-as Magyar Nyomdászok Évkönyve 326 nyomdát tüntet fel. A 294 nyomda közül 66 nem működik, összesen tehát 228 működő nyomdát ismer a könyvtár; 30 fővárosi és 72 vidéki nyomda küldi be rendszeresen termékeit, 1 fővárosi és 46 vidéki nyomda csak újságokat küld be, és azt is hiányosan. 12 fővárosi, 107 vidéki és 26 horvátországi nyomda van, amely egyáltalán semmit sem küld be a könyvtárba, vagy nem is működik. Tudnak még az ország területén 27 fővárosi és 379 vidéki ún. „amerikai sajtóról", ezek termékeit azonban a könyvtár nem ismeri. Altalános tapasztalat — írja MAJLÁTH —»hogy a fővárosi nagyobb lapokat kivéve a többi nagyon hiányosan vagy egyáltalán nem kerül be a könyvtárba. MAJLÁTH Béla szerint valamit segítene a helyzeten, ha a miniszter utasítaná az alispánokat, hogy a megyéjük területén működő nyomdák számát és termékeik címét félévente közöljék a könyvtárral, ez lehetővé tenné, hogy a könyvtár reklamálhasson.

6 A kötelespéldány-beszolgáltatás megkönnyítését célozta a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter 1882-ben kelt rendelete is, amely portómentességet biztosított a sajtótermékeknek.

7 A Széchényi Könyvtárban található periodikákról — legalább szám szerint — MAJLÁTH Bélának egy másik jelentéséből szerezhetünk tudomást. Ezt a jelentést MAJLÁTH 1884. június 28-án intézte PULSZKY Ferenchez, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójához, a Hírlapkönyvtár felállítása tárgyában. MAJLÁTH jelentése többek között a következőket tartalmazza: ,, . . . a megbízásnak megfelelve a hírlapokat címenkint, kötetszám és évfolyamok szerint egybe állítottam, még pedig a bekötött és már betű rendben felállított hírlapokat melyek czim szerinti száma 925 kötet száma pedig 5.312 ... a kötésre előkészített, de még kötetlen hírlapokat, ezek czime 465 kötet száma 636; . . . 1848/9-ik évi hírlapok és folyó iratok, melyek mint történelmi anyag, az ezen időre vonatkozó egyéb iratokkal külön őriztetik, v. a közönség használatára nem adatnak ki, s csak egyes esetekben kivételesen adatnak ki egyesek betekintésére igazgatósági engedély mellett. Ezek czim száma 82, kötet száma 96, összesen van tehát a magyar nemzeti múzeum könyvtárában 1.184 féle hírlap, 6.044 kötetszámmal."

8 6. OSZK irattár 119/1883. 7. „Feltétlenül portómentes polgári vagy katonai hatóságok által egyes magán üzletekben rendelt nyomtatványok, ha rendelő hatóságoknak a posta útján küldetnek meg, egyenként húsz kilogramm súlyt meg nem haladják, érték nyilvánítással ellátva nincsenek és úgy a göngyöleten, mint a szállító levelén mint „hivatalos felszóllításra portómentes" jelöltetnek meg, portó mentesen kezelendők." OSZK irattár 46/1883. Ugyenerre a kérdésre vonatkozik OSZK irattár 95/1889. 8. OSZK irattár 87/1884. Sajnálatos, hogy ez a jelentés is csak impurum, így a mellékletei ennek is hiányoznak, pedig a szövegből kivehető, hogy a mellékletek felsorolták a periodikákat cím szerint is. Ugyanez a jelentés tartalmazza MAJLÁTH Béla javaslatait is, melyeket mint a Hírlapkönyvtár létrehozására felállított bizottság egyik tagja a három nagykönyvtár anyagának összeolvasztására, a jövendő elhelyezésre, a személyzet létszámára és foglalkoztatására, a nyilvántartásokra és a tulajdonviszonyok rendezésére tesz. 246