AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár" gyűjteménye a két világháború között (1919—1939)

hogy a gyűjtemény elsősorban a magyar irodalomtörténet kutatói számára tartalmaz értékes anyagot. De az irodalmi értékű szövegek új kiadásokban könnyen hozzáférhetők. Az első, aki a 16. és 17. század vallásos irodalmának újra ki nem adott ajánlásaira és előszavaira, mint a magyar irodalmi tudat kialakulásának jelentős forrásaira rámutatott, KERECSÉNYI Dezső volt. Erre vonatkozó úttörő munkájának anyagát javarészt a Széchényi Könyvtárban fedezte fel és később is a gyűjtemény egyik legbuzgóbb használója volt.

24 A magyarországi idegen nyelvű irodalom termékeinek túlnyomó része újabb kiadásban még nem jelent meg. A gyűjtemény ezért a hazai latin irodalomra nézve klasszika-filológusaink számára is értékes forrásanyagot tartalmaz. (így buzgó kutatói közé tartozott TRENCSÉNYI-WALDAPEEL Imre.) Ugyancsak kiadatlanok a 16. és 17. század magyarországi német íróinak művei is; így ismeretük szinte kizárólag a Régi Magyar Könyvtár II. és III. kötetének anyagára épült, mint ezt PUKÁNSZKY Béla 1926-ban megjelent könyvének bibliográfiai hivatkozásai is mutatják.

25 De gazdag forrás volt ez a gyűjtemény a magyar történetírás művelői számára is. Legbuzgóbb kutatója ebben a korban SZEKFŰ Gyula volt, aki ekkor dolgozott Magyar Történetének 16. és 17. századi kötetén. Ó nem egyes műveket használt, hanem átnézte az egész gyűjteményt, tudományos munkákat, szépirodalmi és hitvitázó műveket, alkalmi nyomtatványokat, naptárakat és csíziókat egyaránt. Évek hosszú során nap mint nap tanulmányozta a kor nyomtatásban megjelent termékeit, melyek túlnyomórészt irodalomalattiak, de a korszellemnek hű tükrei. Ezekből állította össze először a felsőbbségre vonatkozó egykorú nézeteket, s HELTAI Gáspár 1553-ban megjelent Cateckismusa, végéről idéz egy a fejedelmi hatalom ellen szóló részletet, ezek alapján ismerteti az egykorú egyházi életet, a protestáns lelkipásztorkodást, a hívek lelki gondozását, a felekezetek konfliktusait, de a két századnak egész gondolkodását, törökellenes hangulatát, a köznapi életet, amelyet a vallásos művek tükröznek. PÉCSI Lukács Az keresztyen szvzeknek tiszteseges koszoroiaból (RMK I. 250) ismerteti az akkori virágoknak, a jó erkölcsök képeinek leírását és ábrázolását. SZEKFTJ a Széchényi Könyvtár példányában megleli VIRÁG Benedek 1810-ben kelt bejegyzését: ,»Örömmel olvastam". A kulturális élet ismertetésénél, melyre az irodalomtörténet alig nyújt felvilágosítást, mert csak magukat a megjelent műveket vizsgálja, nem pedig azt, hogy kik és mit olvastak, a 17. század nemesi és polgári osztályának valóságos olvasmányait keresve a Széchényi Könyvtár gyűjteményének rongyokká olvasott kalendáriumaiban, csízióiban és sorsvető könyveiben találja meg azokat. SZEKEŰ illusztratív anyagot is merített a Széchényi Könyvtár gyűjteményéből. Innen került az V. kötet 272. lapja mellett levő képtáblára MATKÓ István református lelkész X ut Tök eltépése avagy Bányász-csákány (Sárospatak, 1668. RMK I. 1072) c. vitairat címlapjának rendkívül kezdetleges, de nagyon jellemző gúnyos ábrázolása, melyen két magyarruhás református prédikátor csákánnyal üti a jellegzetes jezsuita kalapban levő SÁMBÁR Mátyást, aki haszontalan munkája jeléül sarat dagaszt egy teknőben. Arra viszont e sorok íróját kérte meg, hogy keressen az anyagban egy jellegzetes egyházi épületet ábrázoló képet. így talál24. Elvi kérdések a régi magyar irodalomban. 1923. és^Eötvös Füzetek II. 25. PUKÁNSZKY Béla: A magyarországi német irodalom története. Bp. 1926. 213