AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár" gyűjteménye a két világháború között (1919—1939)

Az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár" gyűjteménye a két világháború között (1919—1939) PUKÁNSZKYNÉ KÁD ÁR J OL AN 1. Bármilyen zárt egység legyen is egy könyvtári külön gyűjtemény, sorsa nem választható el a könyvtár egészének történetétől. így volt ez a „Régi Magyar Könyvtár" esetében is. Az első világháború előtti időszak nyugalmát, amit mi tisztviselők „múzeumi biedermeier"-nek neveztünk, előbb a világháborús esztendők kényszerű tétlensége váltotta fel. Aztán egyszerre megmozdult minden. Személyi változások — FEJÉRPATAKY László távozása a könyvtár éléről, majd halála folytán a Nemzeti Múzeum főigazgatói székéből, MELICH János megválása a könyvtár vezetésétől, új igazgatók gyors ütemű változása, HÓMAN Bálint, LTJKINICH Imre, majd egy interregnum, melyben a Széchényi Könyvtár egyes osztályai egyenesen a Múzeum főigazgatójának alárendelve, mint önálló egységek működtek — ,míg FITZ József kinevezésével (1934) a folytonos változást hosszabban tartó nyugalom váltotta fel.

1 A közéleti nyugtalansághoz járuló belső nyugtalanságot növelte az, hogy ezúttal első esetben a könyvtár történetében nem belső emberre bízták a könyvtár vezetését. Ez már önmagában a könyvtári hagyományok, a „fontolva haladás" megszakítását jelentette, annál is inkább, mert az új vezető, HÓMAN BÁLINT rendkívül dinamikus egyéniség volt; s ha utóda, LTJKINICH IMRE, egyátalában nem is volt annak mondható, s csak hagyta történni a dolgokat, a mozgás már megindult és nem volt megállítható. Nem volt megállítható márcsak azért sem, mert a nyugalmi időszakban félretolt problémákat, mindenekelőtt a helykérdést meg kellett oldani úgy, ahogy éppen lehetett. Ez maga után vonta a könyvtár átrendezését és egy új rendszerre való áttérést. Mindez közvetlenül nem érintette a Régi Magyar Könyvtár egészen külön, kezelt és önálló rendszer szerint felállított gyűjteményét. És mégis: ha nem is tervszerűen, de szükségszerűen bekövetkezett a Bégi Magyar Könyvtár átrendezése, teljessé tétele magyar szerzők 1711 előtt idegen nyelven külföldön nyomott műveinek az egyes szakokból való kiszedésével, felállításával és katalogizálásával.. A szükségszerűséget mindenekelőtt az teremtette meg, hogy a gyűjtemény gyarapítását az infláció a tárgyalt húsz esztendő első negyedében szinte teljesen lehetetlenné tette. Ezt pedig csak belterjes fejlesztéssel lehetett ellensúlyozni, hogy szilárd alap teremtődjék egy később bekövetkező fejlődés számára, és át* hidalódjék az űr, amit a közviszonyok kényszere a gyűjtemény számára teremtett!. 1. A könyvtár viszonyairól és a gyors igazgatóváltozásokról 1. DBZSÉNYI Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején. = OSZK évkönyve 1967. 124—181. 1. A következőkben: Dezsényi. 201