AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye

finanszírozására, az 1820-as végleges szöveg fiainak hagyja meg, hogy a katalógusok kiadását folytassák. (A könyvek katalógusain kívül csak az érmek és a kéziratok katalógusai jelentek meg.)

32 II. A NEMZETI KÖNYVTÁR ALAP ÁLLOMÁNYA (1799—1807) A Széchényi Könyvtár kezdeti állományáról mindezideig nem álltak rendelkezésre pontos, számszerű adatok. A bibliográfus KERTBENY Károly még 1880ban is azt panaszolta, hogy mennyire hiányzik egy ilyen statisztikai kimutatás: „És nem volna késő még napjainkban sem, ha valamely szorgalmas bibliographus a Széchényi féle könyvjegyzékhez egy önálló statisztikai, időrendi, nyelvi stb. pótlékot készítene, . . . még évtizedeken át igen gyakorlati és tudományos szempontból igen hálás munka volna . . ."

33 A könyvtár történetével foglalkozó valamennyi mű egy becsült adatra hivatkozott: a cenki könyvtár Pestre szállításakor 1803 tavaszán az átvevő MILLER a nyomtatványok számát 4115 darabra becsülte.

34 Az átadó TIBOLTH Mihály darabonkénti leltár szerint szerette volna a könyvtárat átadni, MILLER azonban ezt túl hosszadalmasnak találta és időhiányra hivatkozva csak sommás átvételt hajtott végre. így rögződött meg az irodalomban és a köztudatban, hogy Széchényi Ferenc kb. 4000 kötettel vetette meg az országos könyvtár alapját. Most történt meg először, hogy az állományt legmegbízhatóbban rögzítő katalógusokhoz fordulva, tételenként leszámolva készítettünk statisztikát Széchényi adományáról.

35 Ha csak az 1799-ben megjelent katalógus első két kötetét vesszük tekintetbe, a nyomtatványok száma 7096 db volt. Ebből a könyvszintet el nem erő 30 lap alatti nyomtatványok száma 1894, az egyleveles nyomtatványoké 70. Tehát MILLER legalább 5132 db 30 lap fölötti nyomtatványt vett át. De valószínűleg még ez a szám sem felel meg a valóságnak: a katalógus első supplementuma ugyanis már ekkor elkészült, illetve nyomdában volt. Nincs okunk feltételezni, hogy SZÉCHÉNYI az ebben szereplő műveket is ne adta volna át már ekkor. Ez a kb. 4—5 évi gyűjtés a katalógus első pótkötetében újabb 3234 darabot eredményezett. (A 30 lap fölöttiek száma 1867, 30 lap alatt 1208, 32. Catálogus manuscriptorum Bibliothecae Nationalis Hungaricae Széchényiano-Begnicolaris Vol. 1 — 3. Sopron, 1814—1815. Catálogus numorum . . . Pars 1 — 2. Tabulae numismaticae, vol. 1. Appendix ad catalogum numorum. Pest, 1807—1810. — SZÉCHÉNYI halálakor, 1820-ban a térképek és metszetek katalógusa is nyomdakész volt. 33. KERTBENY Károly: Magyarországra vonatkozó régi német nyomtatványok 1454 — 1600. Bp. 1880. CXXII. 1. 34. KOLLÁNYI, i. m. 86. 1. A nyomtatványokon kívül MILLER egyéb becsült adatai: 730 kézirat, 102 metszet, 2000 címer, 40 téka térkép. A szállításnál a teljes anyag állítólag 111 mázsát nyomott. A Magyar Minerva 1900-ban megjelent kötetének adatai szerint SZÉCHÉNYI Ferenc adománya 11 884 nyomtatvány, mintegy 15 000 kötetben, 1152 kézirat, mintegy 2000 kötetben és egy jelentékeny térképgyűjtemény. Ezek az adatok feltehetőleg a 19. század folyamán egy belső könyvtárrendezés alkalmából nyertek megállapítást, amelynek azonban ma már nem található írásbeli nyoma. 35. A statisztikákban megadott számok nem műveket, hanem kötet- illetve darabszámot jelölnek; az egyszerűség kedvéért az időszakos kiadványokat is kötetenként a könyvek közé számolva, ahogy azt a katalógus is teszi. A statisztikák erősen munkaigényes elkészítésében segítségemre volt ILLYÉS Katalin, az OSZK Hírlapfeldolgozó osztályának munkatársa, akinek ezúton is köszönetemet fejezem ki. 184