AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

aggodalmakat keltő ellentétek is. Nincs kire hagyni a töménytelen drágaságot — fejtegette JANKÓVICH József —, hiszen a fiúk méltatlanok rá; helyesebb lenne tehát mindent áruba bocsátani, a visszanyert pénzből kiegyenlíteni a tartozásokat és ismét szilárd alapokra helyezni a gazdálkodást.

149 Valószínű, hogy Miklós megütközött ezen a testvéri tanácson, és határozottan elutasította azt. Később azonban, amint családi és pénzügyi viszonyai egyre gondterhesebbé váltak, maga is fontolóra vette ezt a megoldási lehetőséget. a) Folyamodás József nádorhoz Ez az idő úgy látszik, már 1824-ben elkövetkezett. Ennek az évnek az őszén történt ui., hogy JÓZSEF nádor a feleségével együtt látogatást tett a Hatvani utcai Jankó vich-házban és hosszú órákat szentelt a híres gyűjtemények megtekintésének. Sejteni lehetett, hogy ez a látogatás a nádor részéről nem egészen magánérdekű volt, s alkalmasint a kezdeményezés sem tőle indult ki. Magasabb pesti körökben pedig már azt is tudták, hogy JANKÓ VICH valamennyi gyűjteményét vételre ajánlotta fel a Nemzeti Múzeumnak, és a nádor mint a Múzeum praesese és patrónusa, ebben az ügyben járt JANKOViCHnál. Az értesülés eljutott a pesti sajtóhoz is; a Hazai és Külföldi Tudósítások szerkesztője nyíltan megírta, menynyire hőn óhajtja a társadalom a JANKOVicH-féle tudományos és művészeti kincsek megszerzését.

150 Hogy e hír csakugyan igaz volt, az már a következő esztendőben kiderült. JANKOVICH ui. 1825. január 7-én a szóban forgó ügyben terjedelmes beadványt intézett a nádorhoz, kérve őt, hogy felajánlását hivatalos úton terjessze a legközelebb összeülő országgyűlés elé. Folyamodványában előadta, hogy negyven évi fáradozásának eredményéről van szó, egy olyan irodalmi-tudományos, illetve művészeti-régészeti gyűjteményről, amely a maga nemében páratlan a hazábam Majd részletesen, négy főcsoportra tagolva felsorolta múzeumának valamennyi osztályát. Első helyen a régiséggyűjteményt (collectio antiquitatum archaeologica), másodsorban a képtárt (collectio iconographica), harmadszor a kézirattárt (collectio manuscriptorum) és végül a szoros értelemben vett könyvtárt (bibliotheca).

m b) A kézirat-, irat- és oklevélgyűjtemény A kéziratgyűjtemény ez alkalommal mint a könyvtár mellett fennálló külön gyűjteményi test került bemutatásra. S ennélfogva határozottabb körvonalakban rajzolódott ki, mint akár az 1817. évi, akár az 1830-i ismertetésben. Eszerint a kézirattár hét rétegből tevődött össze: , 1. Magyarországot, Erdélyt, Horvátországot és Dalmáciát illető, a 12. századtól kezdődő eredeti oklevelekből, valamint kéziratban fennmaradt törvényszövegekhői, államszerződésekből és egyéb köziratokból (diplomates Hungáriám etc, respicientes), 2. német, cseh és egyéb, 13—17. századi oklevelekből (diplomates Germanica, Slavica etc.), 149. OL Jankóvich-lt., P. 1285., raksz. 3., nr. 188., f. 100. 150. Hazai és Külföldi Tudósítások. 1824. szept. 15. (22.) sz. 171 — 172. I. 151. L. még a 135. jegyzetet. Declaratio Nicolai Jankovich quoad collectiones suas quibus sub conditionibus Museo Nationali Hungarico addicendas. 10 145