AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

című tudós társasági évkönyvben tételről tételre ismertette JANKOVICH kódexgyűjteményét.

132 Mi, kései utódok is legalaposabban ebből a katalógusból nyerhetünk hiteles képet a tékának 1830-ig felgyülemlett elsőrangú kéziratos állományáról. Igaz, JANKOVICH maga is erőfeszítéseket tett, hogy kódex- és oklevélkincseit szakszerűen leírja, ám az általa összeállított s részben sajátkezűleg írt, vagy autográf jegyzetekkel ellátott testes fóliánsok kevésbé áttekinthetők, mint a HlNEL-féle nyomtatott katalógus.

133 Ami gyűjteményének nyomtatott régi és ritka könyvállományát illeti, erről sajnos megközelítőleg sem tudunk olyan tiszta fogalmat alkotni, mint kódexeiről. A bibliotéka ugyanis ekkorig már olyan méreteket öltött, hogy szó sem lehetett többé a tíz- és tízezer kötetet felölelő nyomtatott anyag valamennyi szakcsoportjának tételes regisztrálásáról. Történtek ugyan erre irányuló kísérletek is, de sikertelenül. Tulajdonképpen még azt sem lehetett elérni, hogy egy pontos statisztika készüljön a téka könyvállományáról. A gyűjtemény zöme ui. nem volt úgy rendbeszedve, hogy gondos kötetszámlálást lehetett volna végrehajtani. Áttekintően felállítva úgy látszik csak a Hatvani-utcai házban őrzött magyar könyvtár és cimeliotheca volt, míg a Kerepesi úti házban felhalmozott nem hazai eredetű „külső könyvtár" recens tömege túlnyomórészt garmadába rakva feküdt. f) Jankovich 1830. évi gyűjteményi ismertetője A vázolt körülményekből kifolyólag tehát JANKOVICH könyvtárának 1830. évi állapotáról — a középkori kódexgyűjteményt kivéve — megint csupán körvonalakban és korlátolt pontosságú (becslési) számadatokkal lehet tájékoztatást adni. Ámde alábbi információnk azért mégis hitelt érdemlő, mert ha egész világosan és pontosan nem is fejezi ki a valóságot, megközelíti azt. Informátorunk ui. maga JANKOVICH Miklós. Közvetlenül tőle ered az a közel egy nyomdai ív terjedelmű ismertetés* amely a Tudományos Gyűjtemény 1830. évi VIII. kötetében (és különnyomatban is) Magyar hajdankor emlékei. . . címen jelent meg, s alapot ad a téka teljes áttekintésére.

134 Ha ennek a cikknek az adatszolgáltatását összevetjük a FEJÉR György-féle 1817. évi ismertetéssel, határozottan kifejezésre jut az a fejlődés, amely a bibliotéka állományában azóta végbement. Ami a könyvtár szerkezetét, gyűjteménycsoportjait illeti, e tekintetben úgy tűnik, mintha két szembetűnő változás történt volna a másfél évtized előtti állapothoz képest. g) Kimutatás a külföldi állományról A nemzetközi vonatkozású gyűjtemények régi I—VI. kategóriáját változatlanul megtaláljuk, de ezek mellett új összetevőként további két szakcsoportot is megállapíthatunk: a bölcselet és jogtudomány, valamint a széptudomány és szépirodalom kategóriáját. Ez a bővülés magától értetődőnek tekinthető, nemcsak 132. HÄNBL, Gusztáv: Ungedruskte Handschriften-Kataloge. I. Elenchus manuscriptorum Nicolai sen. Jankowich. = Neue Jahrbücher für Philologie und Pedagogik oder Kritische Bibliothek für das Schul- und Unterrichtswesen. 1839. S. 591 — 640. ^ 133. OSZK kézirattár, Fol. Lat. 37., 38., 39. és Quart. Lat. 2683. 134. Magyar hajdankor emlékeinek jeles gyűjteményét hazájának mély tisztelettel ajánlya W(adási) J(ankovich) M(iklós). Pest 1830. A Tudományos Gyűjteményben VIII. köt. 114-123. 1. •" 139