AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

(flSlO?) rimaszombati református lelkésznek,

59 LEHOCZKY András (1741—1813) nagyszombati kerületi táblai ülnöknek és genealógus írónak,

60 végül SEMSEY András (1784—1814) septemvirnek és giralti földbirtokosnak

61 könyvgyűjteménye. Jankovichnak e korai időszakban végzett magángyűjteményi vásárlásai persze nem szorítkoztak csupán a Felvidékre. Figyelme kiterjedt más országrészekben, más városokban kínálkozó alkalmakra is, elsősorban természetesen a fővárosiakra. 1801 és 1810 között Pesten három nagyobb arányú szerzeményezéséről van tudomásunk. A legjelentősebb ezek közül RIBAY György (1754—1812) szlovák származású tudós evangélikus lelkésznek nagybecsű, bizonyára sokszáz kötetből álló szlavika (elsősorban bohemika) gyűjteménye volt, amelyet igen nagy összegért, 1800 ezüst forintért másodkézből, RUTTKAI DA2ÍKÓ Gábortól szerzett meg.

62 Ezt megelőzőleg, 1801-ben egy BOBICS János nevű pesti ügyvéd hagyatékából,

63 jóval később, 1810-ben pedig egy mágnásnak, KEGLEVICH György grófnak dobra került könyvtárából vett többszáz kötetre valót.

64 E két utóbb említett gyűjtemény jobbára 18. századi anyagot tartalmazott: BOBICSÓ hazai tudományos műveket, illetőleg jogi kéziratokat, KEGLEVICHÉ külföldi felvilágosult és szabadkőműves irodalmat. Ezeket a szerzeményeket megelőzte egy, vagy több, KOVACHICH Márton Györgytől való kéziratvásárlás az 1790-es évek végén; ennek révén kerültek a Jankovich-gyűjteménybe VERANCSICS Antal autographumai.

65 Bizonyára nem volt jelentéktelen az a soproni vétel sem, amelynek kapcsán VIETOBISZ Jonathan gimnáziumi igazgató (fl802) tékájából mintegy 400 ezüst forint értékű, tehát bizonyára számottevő belső becsű könyv és kézirat került a birtokába.

66 Végül utalni kell bizonyos alkalmi csereügyletekre is, amelyeket JANKOVICH egyes főúri gyűjtőkkel, így pl. gróf VICZAY Mihállyal (1756—1831) és úgylehet gróf ILLÉSHÁZY Istvánnal (1762—1838) bonyolított le.

67 3. Kísérlet egy közéje-európai könyvgyűjtemény kialakítására Ezek a hazai magánkönyvtári vásárlások — amelyekhez különleges függelékként járult a budai kir. kamarai levéltárnak 1799—1800-ban kiselejtezett iratanyagából történt többrendbeli vétel — zömmel a Bibliotheca Hungarica Universalis eredeti tervét vitték gyors ütemben a valósulás felé. Lehetetlen azonban észre nem venni, hogy JANKOVICH gyűjtőtevékenysége már a századforduló előtt túllépte ennek a programnak határait. Bármekkora lelkesedéssel, hazafiúi buz59. OSZK kézirattár, Fol. Lat, 18. 60. BÜKY, i. m. 6. 1. 61. BÜKY, i. m. 9-11. 1. 62. OSZK kézirattár, Fond 16/34. A vétel 1807-ben történt Pesten. Vö. HAVRÁN Dániel: Ribay könyvtára. = Magyar Könyvszemle. 1902. 352—361. 1. Továbbá BOESA Gedeon — KÄFER István: Catalogus librorum veterum usque ad annum 1800 in lingua Bohemica et Slovaca impressorum quod in Bibliotheca Nationali Hungáriáé de Francisco Széchényi nominata asservantur. Bp. 1970. 63. OSZK kézirattár, Fol. Lat. 8. és 16. 64. Uo. Fol. Lat. 15. 65. Verancsics Antal összes munkái. II. köt. Pest 1857. V —XV. 1. = Monumenta Hungáriáé Historica. II. oszt. 3. köt. 66. OSZK kézirattár, Fol. Lat. 22. 67. OSZK kézirattár, Fond 16/19., 16/56 — 60. Továbbá: KROMPECHER, i. m. 9. 1. BERLÁSZ Jenő: Über die Vorbesitzer des Ransanus-Kodex. = Magyar Könyvszemle. 1969. 97—107.1. 124