AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

lődését és gyűjtését a kéziratok és nyomtatott könyvek körén túl kiterjesztette a tárgyi műemlékekre is. Tovább is lehetne még nyomozni a pesti Egyetemi Könyvtár olvasótermében a 18. század végén dolgozó tudósoknak JANKOVicHcsal való kapcsolata után, megkísérelve kimutatni rá gyakorolt tudományos és eszmei hatásukat. Sőt kutatni lehetne az után is, hogy az 1790—91. évi nagy nemzeti ébredés idején Pest-Budán összesereglett szellemi kiválóságok közül kivel került JANKOVICH olyan baráti viszonyba, amely kulturális érdeklődésének alakulására esetleg befolyást gyakorolt. Ámde minderre itt és most nem vállalkozhatunk. Ez külön feladat, amely egyszer majd a fölöttébb gazdag JAXKOVicH-levelezés gondos áttanulmányozásával lesz elvégezhető. Legfeljebb egy mozzanatra kell még mint alapos feltevésre utalnunk: RÉVAI Miklósnak közvetlen vagy közvetett, ti. HORVÁT Istvánon keresztül érvényesült befolyására. Biztos tudomásunk van róla, hogy JANKOVicHot, a piaristák neveltjét, a tudós piarista professzor megtisztelte barátságával, Jankovich pedig RÉVAI tüzes nemzeti érzéstől áthatott szellemének és nyelvtörténeti kutatási propagandájának lelkes híve lett.

19 Határozottan kifejeződött ez hungarikum-gyűjtésének a magyar nyelvemlékek felkutatására irányuló elsőrendű programpontjában, egyszersmind egész gyűjtő céljának a CORNIDES—KovACHiCH-féle hideg racionalista tudományosság irányából a romantikus nemzeti rajongás felé való orientálódásában. Tárgyunk első fejezetéhez nincs több mondanivalónk. Úgy véljük, fenti miliő-vizsgálatunk a maga töredékes mivoltában is alkalmas arra, hogy érzékeltesse: hogyan, s miért fordult JANKOVICH Miklósnak, ennek a hivatali-politikai pályára predesztinált gazdag nemesifjúnak érdeklődése tudományos és művészeti irányba, közelebbről a nemzeti könyv- és műgyűjtés felé. II. AZ ELSŐ GYŰJTEMÉNY (1790-18 3 2) 1. Jankovich válaszúton A 18. század végén a felsőfokú jogi tanulmányokat rendszerint még húszéves koruk előtt befejezték a fiatalok. JANKOVICH is 1791-ben, 19 éves korában hagyta el a pozsonyi kir. akadémiát. Évszázados társadalmi szokás szerint a rangos családok sarjai ilyenkor tiszteletbeli jegyzői hivatalt vállaltak a vármegyénél. Nem volt kivétel ez alól az ifjú JANKOVICH sem. Némi késedelemmel bár, 1793ban Fejér megye szolgálatába lépett. Az adminisztratív pálya azonban aligha gyakorolt rá nagy vonzóerőt: négy évi gyakornokoskodas után, édesapja halálakor (1797) úgy látszik könnyűszerrel búcsút vett a megyeházától.

20 Egyidejűleg elhagyta Székesfehérvárt, visszavonult Rácalmásra, a család egyik vidéki kúriájába és testvéröccsével, JANKOVICH Józseffel (a későbbi Fehér megyei alispánnal) megosztozva kézbe vette az örökölt birtokok vezetését.

21 A következő évben 19. KEOMPECHEK, i. m. 9—10. 1. 20. OL Nádasdladányi Nádasdy-lt., P. 507., Levelezések nr. 982. fol. 52/b. DALOS Péter levele gróf NÁDASDY Ferenc főispánhoz. 21. OL Jankovich-lt. P. 1284., raksz. 11., nr. 247. volt 1798. dec. 16-án. Bejegyzés RUDNYÁNSZKY Antóniának a család által őrzött imakönyvében. 117