AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

emelte. Meggazdagodását tüneményes társadalmi emelkedés kísérte: valószínűleg kimagasló jogászi tudásának köszönhette, hogy tagja lett az ország legfelsőbb bíróságának, a hétszemélyes táblának, s mint ilyen, újabb érdemeiért elnyerte az aranysarkantyús vitézi rangot.

8 A következő nemzedék képviselője, III. Miklós (1723—1797), a mi JANKOVICH Miklósunk atyja már a rangos megyei családok előnyös helyzetéből folytatta a vagyonszerzést. Vele a család végleg elszakadt az ősi fészektől, Jeszenicétől, és az ország perifériájáról központi területre költözött. Neki köszönheti a család, hogy néhány évtized leforgása alatt szinte főúri uradalmakkal vetekedő sokezer hold terjedelmű puszták birtokosa lett. Pörös eljárás útján örökjogon került JANKOViCH-kézbe Fejér megyében Rácalmás, Szentiván és Kulcs, zálogjogon ugyanott Alap, Sismánd és Körtvélyes, valamint Pest megyében Vadas és Szenttamás, végül házasságkötésével a Nógrád megyei Berzence és három városi lakóház Pesten. Ez a III. JANKOVICH Miklós többé már nem volt ráutalva az értelmiségi munkára, de azért a jogi képzettségnek bizonyára ő sem volt híjával. Nemcsak a jászkun-kerületben viselt kapitányi (alispáni) tiszte, hanem a királyi táblán elnyert ülnöksége is erre vall. Katonaélete, az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban való részvétele és ennek során befutott karrierje nyilván nem jelentéktelen, de mégis csak mellékes mozzanat volt életében. A jelek szerint ővele tűnt fel a családban az amateur mű- és könyvgyűjtő nemes típusa. Számos adat vall arra, hogy ő vetette meg alapját a később oly nagy hírre emelkedett családi könyvtárnak azzal, hogy a jezsuita kollégiumok, majd a többi szerzetesházak feloszlatásakor ritka könyveket, kéziratokat és egyéb tudományos rekvizitumokat szerzett meg. Társadalmi elhelyezkedésére különben jellemző a költő ORCZY Lőrinccel, egykori ezredtársával fennállt tartós barátsága, valamint az előkelő, kulturált BENiczKY-családból történt házasodása és Pesten való megtelepedése.

9 IV. JANKOVICH Miklós a nagyhírűvé vált polihisztor tehát egy fokozatosan kibontakozott családi gazdagságba és kultúrkörnyezetbe született bele. A napvilágot 1772. január 2-én,

10 valószínűleg abban a pesti házban látta meg, amely egykor a mai Kossuth Lajos utca és Petőfi Sándor utca keleti sarkán állt, s amely nagyanyja, SZUNYOGH Krisztina hozományából lett JANKÓviCH-rezidenciává. Gyermekkorát is telenként minden bizonnyal itt töltötte, vagy Székesfehérvárt, ahol szintén volt háza a családnak; nyaranta pedig Rácalmáson, a még ma is fennálló árkádos kúriában.

11 Feltehetőleg e családi lakóhelyek mindegyike olyan választékos ízléssel volt berendezve, annyi műtárggyal díszítve, annyi művelődési eszközzel ellátva, hogy a gyermekben korán felébredhetett az ilyen irányú érdeklődés. E hatások erejét nyilván fokozták még a rokoni kúriákban és kastélyokban szerzett benyomások is. 8. Ez a II. JANKOVICH Miklós az érsekprímási szék üresedésének idején kormányzója volt a prímási birtokoknak. (Legifjabb JANKOVICH Miklós adatközlése.) 9. Ua. 10. Irodalmunkban Constant von WURZBACH (Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreichs. X. Theil. Wien 1863. 76—78. 1.), illetve SZINNYEI József nyomán (Magyar írók élete és munkái. V. köt. Bp. 1897. 380. h.) mindenfelé 1773 szerepel JANKOVICH születési éveként. Ez téves! Hitelesnek az általunk jelzett időpont tekintendő. így van ez feljegyezve JANKOVICH feleségének, RTJDNYÁNSZKY Antóniának (1782—1814) a család által ma is őrzött eredeti imakönyvében. 11. Legifj. JANKOVICH Miklós (szül. 1904) közlései. 114